A Szövetségi Alkotmánybíróság leállítja az új vádakat Frederike gyilkossági ügyében!

A Szövetségi Alkotmánybíróság leállítja az új vádakat Frederike gyilkossági ügyében!

A német jogtörténet középpontjában a 17 éves Frederike von Möhlmann diáklány tragikus meggyilkolásának ügye áll. A Celle melletti erdőben 1981-ben felfedezett szörnyű halála olyan címlapokra került, amelyek a mai napig visszhangot keltenek. Frederike holttestét súlyosan megcsonkítva találták, Ismet H.-t pedig gyorsan gyanúsítottként azonosították, és végül életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A történet azonban váratlan fordulatot vett, amikor egy fellebbezés felmentette. Egy további, 30 évvel később készült DNS-jelentés megállapította, hogy valójában Ismet H. volt az elkövető. Ám a német törvények nem teszik lehetővé a második tárgyalást a felmentő ítélet után, így Frederike családja kénytelen volt harcolni a törvény megváltoztatásáért. Az áldozat apja, Hans von Möhlmann és az áldozat ügyvédje, Dr. Wolfram Schädler azóta fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy új megvilágításba helyezze a gyilkossági ügy körülményeit.

Több éves állampolgári elkötelezettség és politikai nyomás után 2021-ben törvényt fogadtak el, amely bizonyos feltételek mellett lehetővé tette az ítéletek hatályon kívül helyezését. Különösen az első tárgyaláson felmentett személyek előzetes letartóztatása vált lehetségessé. Úgy tűnt, ez a szabályozás reményt kelt. De az öröm nem tartott sokáig: az Szövetségi Alkotmánybíróság 2023. november 1-jén úgy döntött, hogy a Frederike-gyilkossági ügyet nem indítják újra, és alkotmányellenesnek nyilvánította a büntetőeljárási törvény 2021. évi reformját.

A jogállamiság elvei a fókuszban

A döntés nem volt véletlen, hiszen egy alapvető jogelven alapul: senkit sem szabad kétszer bíróság elé állítani ugyanabban az ügyben. Doris König alelnök kiemelte ezt, és hangsúlyozta, hogy a döntés nem egyszerű. A kérdés azonban továbbra is az, hogy mekkora súllyal bírnak ezek az elvek az igazság megállapításában, különösen akkor, ha új, terhelő bizonyítékok merülnek fel. Frederike ügyvédje, Wolfram Schädler elmondta, hogy Frederike nővére elhagyatottnak érzi magát, és azt mondta, hogy a család addig nem hagy nyugodni, amíg a feltételezett elkövetőt el nem ítélik. Az ügy körüli feszültség még korántsem múlhat el, hiszen az ügyet továbbra is a család és számos támogató viszi előre.

A gyilkosság vádja alól 1983-ban felmentett Ismet H. körüli helyzet különösen kényes, mert már szabadlábon van. Az ügyészség 2022-ben kérte az eljárás újraindítását, de az Alkotmánybíróság határozata érvénytelenítette ezt a kérelmet. Johann Schwenn ügyvédtárs, aki Ismet H.-t képviseli, megkönnyebbült a bírósági döntés miatt. Ám az ügy iránt továbbra is nagy a közérdeklődés, és sokan kíváncsiak, milyen úton járhatnak a jövőben a jogi reformok az áldozatok és családjaik jogainak védelme érdekében.

Egy ügy, ami kérdéseket vet fel

Összefoglalva, ez a gyilkossági ügy azt mutatja, hogy mennyire bonyolult a jog és az igazságszolgáltatás közötti kölcsönhatás. Míg Frederike családja eléri lehetőségei határait, a büntetőeljárási törvénykönyv reformjának szükségessége továbbra is vita tárgyát képezi. RBB online beszámolt az érintett családok nehéz helyzetéről is, akiknek gyakran az az érzése, hogy a jogállamiság cserbenhagyja őket. Továbbra is figyelemmel kísérjük, hogyan alakul az ügy, és milyen lépéseket tesznek, ha vannak ilyenek Frederike igazságszolgáltatása érdekében.

Útközben, hogy esetleg maguk mögött hagyják ezt a sötét árnyékot, a hozzátartozók továbbra is abban reménykednek, hogy egy napon győzni fog az igazságosság. Mindaddig az ügy egy intő történet a jogrendszer korlátairól és a büntetőeljárási törvény átfogó reformjának fontosságáról.