Az U16-os tengeralattjáró mentése: Lelepleztek egy régészeti kincset!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A cuxhaveni Wind Force 10 Múzeumban a régészek tájékoztatást adtak az U16-os tengeralattjáró, egy kulturális kincsesbánya felkutatásáról.

Im Museum Windstärke 10 in Cuxhaven informierten Archäologen über die Bergung des U-Boots U16, eine kulturelle Schatzkammer.
A cuxhaveni Wind Force 10 Múzeumban a régészek tájékoztatást adtak az U16-os tengeralattjáró, egy kulturális kincsesbánya felkutatásáról.

Az U16-os tengeralattjáró mentése: Lelepleztek egy régészeti kincset!

2025. október 28-án a cuxhaveni Wind Force 10 Múzeumban egy izgalmas előadás-estre került sor az U 16 tengeralattjáró helyreállításáról. A hajós klub második elnöke, Ralf Gütlein mintegy 100 érdeklődő előtt nyitotta meg a rendezvényt. Christina Wawrzinek múzeumigazgató és Arne Ehlers klubelnök szeretettel üdvözölték a jelenlévőket, és elkísérték a résztvevőket egy lenyűgöző tengertörténeti betekintésekkel teli estén.

Ralf Gütlein történelmi áttekintést adott az U 16-ról, amelyet 1911-ben építettek Kielben, és végül egy 1919-es Nagy-Britanniába vezető út során süllyedt el. A több mint 100 év alatt, amíg a roncs az Elba torkolatában feküdt, sárba és homokba süllyedt, amit tengeri térképeken rögzítettek, és gyakran nem is hajóztak. Az utolsó átfogó vizsgálatra 2023-ban került sor, ezt követte a cég saját helyreállítási munkája, amelynek során egy 1800 tonnás teherbírású holland úszódarut használtak. Sajnos a helyreállítás során a roncs két darabra tört. Az egyik részt Cuxhavenbe hozták, a másik még mindig 20 méter mélyen van a vízben.

A történelmi kontextus és a helyreállítási munka

Dr. Henning Haßmann, állami régész beszámolt a roncs tudományos jelentőségéről, és a kutatók számára „igazi kincsesbánya”-nak minősítette. A tengeralattjáró törzse törékeny volt, és halászhálók borították. Bent a régészek villanymotorokat, petróleumhajtást és szennyezett üledékeket találtak, amelyeket mérgező veszélyes hulladéknak minősítettek. Ez ismét azt mutatja, hogy az ilyen tengeri emlékek megőrzése elengedhetetlen a környezetvédelem és a tudományos elemzés szempontjából.

Ami különösen izgalmas, az az, hogy a bizonyítékok arra utalnak, hogy az U 16 más tengeralattjárók alkatrészraktáraként szolgált a második világháború vége felé. Ez teszi lehetővé a műszaki alkatrészek, például a rézkábelek, textilszálak és műanyagok pontos vizsgálatát, amit Dr. Mike Belasus, az Alsó-Szászországi Tengerparti Történeti Kutatóintézet munkatársa magyarázott.

Gond az engedélyekkel

A mentési műveletet kritika érte, mert a Vízi és Hajózási Hatóság (WSA) és a Szövetségi Ingatlanügynökség nem vett részt előzetesen. A régészek attól tartottak, hogy egyetlen műemléki hivatalt sem tájékoztattak a helyreállításról. A WSA a roncsot a szövetségi vízi út részének tekinti, ezért biztonsági okokból felelős annak mentéséért, hogy kizárja a hajózás lehetséges veszélyeit.

A tengeralattjáró egyes részeinek bemutatására sajtótájékoztatót hirdettek meg november 6-án 11 órára a Wind Force 10 Múzeumban. Meghívásuk ellenére a WSA és a Szövetségi Ingatlanügynökség képviselői nem vettek részt. Majd kiderül, milyen politikai és intézményi reakciók lesznek ezekre a kérdésekre.

A cuxhaveni este ismét megmutatta, hogy a régészek munkájának nemcsak történelmi, hanem jelen és jövőbeli jelentősége is van társadalmunk és a történelmi örökséggel való bánásmód szempontjából. Az U16 nemcsak eseménydús múltra tekint vissza, de ma már a társadalomtudományok és a környezetkutatások fókuszába is kerül, hiszen ennek a történelemnek a megőrzésének kérdése mindannyiunkat érint.

A mentéssel és az U16-os történelmi hátterével kapcsolatos további részletekért olvassa el a beszámolót CNV Media és Ingenieur.de amelyek részletes információkat és elemzéseket nyújtanak.