Uránbányászat Svédországban: A kormány a tiltakozások ellenére biztonságot ígér!

Uránbányászat Svédországban: A kormány a tiltakozások ellenére biztonságot ígér!

Az Ulf Kristersson miniszterelnök vezette svéd kormány úttörő és vitatott lépéssel feloldotta az uránbányászat tilalmát. A svéd parlament szűk többséggel hozott döntése eltér az atomenergia korábbi kivezetésétől, és máris sokféle reakciót váltott ki. Kristersson elnök és jobbközép kormánya szükségesnek tartja ezt a lépést az energiatermeléshez szükséges nyersanyagok biztosítása és Svédország függetlenebbé tétele érdekében az uránimporttól. A [Tageblatt] jelentése szerint a Svéd Demokraták, akik erős érdeklődést mutatnak ebben a kérdésben, támogatják a kormányt és ellenzik a megújuló energiát.

Az újonnan megnyíló lehetőségekkel a potenciális uránlelőhelyek is fókuszba kerülnek. Közép-Svédországban a District Metals kanadai bányászati ​​vállalat a világ második legnagyobb uránkészletére van kilátásban. Területén lenyűgöző, 4,3 milliárd tonna uránkészlet található. Nem csoda, hogy már konkrét érdekelt felek jelentkeztek, különösen a Jämtland régióban, ahol a helyi lakosok és a környezetvédők aggodalmait fejezik ki. A polgárok aláírási kampánya mintegy 28 000 szavazatot gyűjtött a leszerelés elleni küzdelem érdekében.

A lakosság aggodalmai

A jämtlandi tiltakozások azt mutatják, hogy a régió lakossága nem akar egyszerűen csak állni és semmit sem tenni. A Naturskyddsföreningen Jämtland egyesület a levegő, a talaj és a víz minőségére gyakorolt ​​potenciálisan súlyos hatásokra figyelmeztet. Ulf von Sydow elnök azt is kifogásolja, hogy nem vették kellőképpen figyelembe a lakók véleményét. Kiderül, meghallgatják-e a lakosok hangját a döntéshozatalban, vagy a kormány továbbra is elsősorban gazdasági érvekkel él majd.

A környezetvédelmi szervezetek aggódnak a projekt miatt, mert az uránbányászat egészségügyi kockázatot jelent, és káros a környezetre. Különösen az urán kivonásakor vegyi anyagokat használnak, amelyek radongázt és nehézfémeket szabadíthatnak fel. Ez pedig kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mennyire lesz biztonságos az ivóvíz, különösen a Storsjönből. Sokan attól tartanak, hogy a módszer veszélyes szennyeződéshez vezethet a timsópala telepekben.

Politikai motivációk és kilátások

A svéd kormány a nemzetközi szolidaritás szükségessége mellett érvel, beleértve az ukrán atomerőművek támogatását is. Ebba Busch gazdasági miniszter hangsúlyozza az uránhoz való hozzáférés stratégiai fontosságát Svédország számára. Ebben az összefüggésben az a felismerés, hogy az uránlelőhelyeket Svédországban szétosztják, szintén ösztönzőleg hathat a nemzetközi befektetőkre. A kérdés azonban továbbra is fennáll, hogy a bányászat Berg településen, Storsjönnél, ahol már komoly aggodalmak is megfogalmazódtak, továbbléphet-e a lakosság hozzájárulásának hiánya ellenére.

A miniszter bejelentette, hogy csökkenti az engedélyköteles eljárásokat, amelyek a lakosság beleegyezése nélkül is lehetővé tehetik a bányászatról szóló döntést. Egy olyan lépés, amely nem csak helyi szinten okozhat politikai hullámokat, de tartós hatással lehet a globális uránpiacra is. Ha már ilyen intenzíven vitatják a 2026-os csökkentés előfeltételeit, úgy tűnik, forró krumpli kerül az asztalra a svéd politikában.

Összességében az uránbányászat újbóli engedélyezése mindenképpen fordulópontot jelent Svédország számára. Továbbra is izgalmas, hogy a politikai döntések hogyan jönnek össze a polgárokkal és a környezetvédelmi szempontokkal összefüggésben, és az elkövetkező hónapok döntőek lehetnek az ország jövőbeli energiapolitikája szempontjából.