Milyen a levegő minősége Göttingenben? A jelenlegi értékek!

Milyen a levegő minősége Göttingenben? A jelenlegi értékek!

Ma, 2025. október 28-án a városi területek levegőminőségéről szóló fontos vita kellős közepén vagyunk. A göttingeni Bürgerstrasse egyik mérőállomásán alaposan megvizsgálják a finom por, a nitrogén-dioxid és az ózon értékeit. Ez a három paraméter kulcsfontosságú a levegőminőség értékeléséhez, és közvetlen hatással van az emberek egészségére.

A Göttinger Tageblatt szerint a finompor határértéke köbméterenként 50 mikrogramm, amelyet évente legfeljebb 35-ször lehet túllépni. A jelenlegi mérések szerint a levegő minősége a besorolástól függően „nagyon rossz”, „rossz”, „mérsékelt”, „jó” vagy „nagyon jó” kategóriába sorolható. A hangsúly különösen a nitrogén-dioxid és az ózon határértékein van: a szakértők a 200 μg/m³ feletti nitrogén-dioxidot, illetve a 240 μg/m³ feletti ózont tartják problémásnak.

A levegőszennyezés egészségügyi veszélyei

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) rámutat, hogy a levegőszennyezés továbbra is a legnagyobb környezet-egészségügyi kockázat Európában, különösen a városokban. A becslések szerint 2022-ben az EU-ban 239 000 ember halt meg a PM2,5, a káros finom por következtében. Ugyanebben az időszakban az ózon és a nitrogén-dioxid sokkal több emberéletet követelt. Ezek a számok riasztóak, és rávilágítanak a törvényi korlátok betartásának sürgősségére.

2005 és 2022 között jelentős előrelépés történt a levegőminőség javításában. A finomporszennyezés miatti halálozások száma 45%-kal csökkent. Mindazonáltal az EU célja, hogy 2030-ra 55%-kal csökkentse a porszennyezést, továbbra is kihívást jelent.

Javaslatok rossz levegőminőségre

Tehát milyen intézkedéseket kell tenni, ha a levegő minősége rossz? Nagyon rossz körülmények között a szakemberek azt javasolják, hogy az érzékeny emberek kerüljék a szabadban való fizikai megterhelést. Ha a levegő minősége „rossz”, kerülje a megerőltető tevékenységeket is. Bár a mérsékelt levegőminőség miatt kisebb az egészségügyi kockázat, a hosszú távú hatások nem zárhatók ki, és jó napokon szinte tökéletesek a feltételek a szabadtéri tevékenységekhez.

Különös figyelmet fordítanak a szilveszteri tűzijátékra is, amely – amint azt a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség környezetvédelmi szakértői megjegyzik – rövid távon nagy mennyiségű finom port termel. Évente körülbelül 2050 tonna finom por szabadul fel a tűzijátékok során, ennek 75%-a szilveszterkor. Fontos figyelembe venni a környezeti hatásokat, különösen akkor, ha a városban inverziós időjárási viszonyok vannak, amelyek súlyosan befolyásolhatják a levegő minőségét.

Összefoglalva, a ma hatályba lépett új EU levegőminőségi szabályozások, amelyek jobban igazodnak a WHO-szabványokhoz, pozitív lépést jelentenek a fenntarthatóbb és egészségesebb levegőminőség felé. Mindazonáltal továbbra is éberségre van szükség ahhoz, hogy a levegőszennyezés egészségügyi kockázatait kordában tudjuk tartani.