Premier Hannoverben: Disztópikus dráma a háborúról és az emberiségről

Premier Hannoverben: Disztópikus dráma a háborúról és az emberiségről

Tegnap ünnepelte a Hannoveri Állami Színház Sibylle Berg legújabb művének, az "Egy kis fény. És ez a béke" című művének premierjét, amelyet Lena Brasch állított színpadra. Ez a premier lehetőséget adott a közönségnek, hogy belevágjon egy disztópikus forgatókönyvbe, amely egy bunkerben játszódik a Luxemburg és Liechtenstein közötti kitalált háború idején. Az ismert színésznő, Katja Riemann által alakított főszereplő egy védelmi iparban dolgozó mérnök, aki szembesül a háborúval és a benne játszott szerepével kapcsolatos kétségeivel. Éjszakai áttekintés beszámol arról, hogy Riemann monológjában az emberek hangulatával foglalkozik, és ügyesen színpadra állít humoros és komoly aspektusokat egyaránt.

A gyártás egy ovális bunkerben zajlik, melynek halvány fényét speciális világítóelemek emelik ki. Az összesen mintegy 90 percig tartó, szünet nélkül megszólaló darab érzelmi mélységeit az elektromos gitárral és effektpedáltáblával improvizáló Pascal Ritter élőzene emeli ki. A közönség lelkes volt, és vastapssal jutalmazta az előadást.

Fókuszban a disztópia

A darab nemcsak személyes konfliktusokkal foglalkozik, hanem olyan társadalmi értékeket is megkérdőjelez, mint a hit, a szeretet és a szabadság egy kapitalista rendszerben, amelyet néhány technológiai milliárdos ural. A Sibylle Berg darabjában szereplő mérnök egzisztenciális válsággal néz szembe, miközben körülötte a világ káoszba süllyed. A föld alatti menekülése arra készteti, hogy elmagyarázza a jövő sivár vízióját egy képzeletbeli gyermeknek – egy pusztulásra ítélt világnak. A háború és az újrafegyverkezés kapcsán változó hangulatok témája közös szálként fut végig a cselekményen. Rowohlt Theaterverlag hangsúlyozza, hogy a főszereplő, akit lehangoltak a fegyveriparról alkotott gondolatai, úgy találja a bátorságát, hogy dezertálással megússza a háborút.

A mű társadalomkritikai dimenziója alapján a produkció a modern disztópia kontextusában is felfogható, amellyel gyakran foglalkozik a fantasztikus irodalom és a filmográfia. A műfaj számos jelentős művéhez hasonlóan az Éhezők viadalától a Solarisig Berg darabja a hitről, a szolidaritásról és az emberi túlélésről tesz fel kérdéseket extrém körülmények között. Nyitott elme kultúra ötvözi az utópiák és disztópiák témáit társadalmunk kritikus szemléletével, és rávilágít arra, hogy az ilyen narratívák hogyan szórakoztatnak és hogyan hívják fel a figyelmet a szerencsétlen körülményekre.

Az "Egy kis fény. És ez a béke" premierje lenyűgözően mutatja, hogy a színház több, mint szórakozás. A társadalom tükre, összetett, elgondolkodtató témákkal foglalkozik, amelyek fontos kérdéseket tesznek fel a saját valóságunkkal kapcsolatban. Aki tehát még keres egy kis fényt és nyugalmat, mindenképp nézze meg ezt a produkciót – mert az idevágó anyagról szóló beszélgetések ideje hamar elfogyhat.