Suche
Mein Konto
A Vechta emlékeztet: A berlini fal leomlásának szakértője, Kolhoff izgalmas kinyilatkoztatásokkal tündököl!
2025. október 1-jén Werner Kolhoff a berlini fal leomlásáról és Németország egységét tárgyalja a Vechta Múzeumban. Belépő 3,50 euró.
A Vechta emlékeztet: A berlini fal leomlásának szakértője, Kolhoff izgalmas kinyilatkoztatásokkal tündököl!
2025. július 15-én Németország felosztásának és az azt követő újraegyesítésnek az emlékei lesznek a középpontban. Egy egészen különleges alkalomra kerül sor 2025. október 1-jén Vechtán, amikor a berlini szenátus volt elnöke, Werner Kolhoff izgalmas betekintést enged a berlini fal leomlása körüli politikai eseményekbe. Kolhoff, aki 1989-ben kulcsszerepet játszott az egyesülési szerződés tárgyalásaiban, 19.00 órakor kalauzolja végig az akkori eseményeken. a Fegyvertár Múzeumban, a Zitadelle 15. szám alatt.
A mindössze 3,50 eurós belépővel olyan meglátásokban reménykedhetsz, amelyek nem szerepelnek a történelemkönyvekben. Kolhoff tíz nappal 1989. november 9-e előtt beszámol a berlini szenátusnak a fal felnyitására irányuló előkészületeiről, és kitér Helmut Kohl kancellár viselkedésére is ebben a kritikus időszakban. Szóba kerülnek a szövetségi államok Berlin mint főváros elleni intrikák is, a német egység mai szemszögből való megítéléséről szóló beszélgetés kíséretében Christoph Heinzel, ismert újságíró és történész moderálásával.
A fal története
Németország felosztása a második világháború után, 1949-ben kezdődött, amikor keleten megalakult a Német Demokratikus Köztársaság (NDK), nyugaton pedig a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK). E két állam között húzódott a „belső német határ” és a berlini fal, amely nemcsak fizikailag, hanem szimbolikusan is elválasztott egymástól. Németország két része között gyakran csak nagy erőfeszítéssel és külön engedéllyel utazhattak az állampolgárok.
Az NDK-ban gyorsan nőtt az elégedetlenség, különösen az 1980-as években. Csak 1989 nyarán több mint 50 ezren menekültek Nyugatra, sokan Magyarországon keresztül, amely addigra lebontotta a határvédelmek egy részét. Kiemelkedő esemény volt az 1989. augusztus 19-i „Páneurópai Piknik”, ahol mintegy 700 NDK-polgár menekülhetett el a magyar-osztrák határról. Ezek a menekültmozgalmak a híres „hétfői tüntetésekben” csúcsosodtak ki, amelyek 1989. október 9-én Lipcsében értek el, amikor mintegy 70 000 ember tüntetett a szabadságért és a reformért.
A fal leomlása
A történet 1989. november 9-én vett döntő fordulatot, amikor az NDK-kormány szóvivője, Günter Schabowski sajtótájékoztatón bejelentette az ingyenes utazás engedélyezését. Ez tömeges emberáradathoz vezetett a berlini határátkelőhelyeken, amelyeket aztán megnyitottak. A Fal leomlása utáni hetekben a polgárok magukkal vitték a falazat saját darabjait, mint emléktárgyakat és újdonsült szabadságuk szimbólumait.
A két német állam jövőbeli kapcsolatairól szóló vita lendületet kapott. Bár az újraegyesítés eleinte távolinak tűnt, Helmut Kohl kancellár 1989. november végén tízpontos tervet terjesztett elő a német egység érdekében. Ezek a lépések végül egy „kerekasztal” létrehozásához vezettek, amelyben a polgárjogi csoportok és az NDK kormánya is részt vett. A német egyesülés ünnepélyesen befejeződött 1990. október 3-án – ezt az eseményt ma a „német egység napján” ünnepeljük, amely ünnep több millió embert hoz össze Németországban.
Kolhoff vechtai eseménye nemcsak izgalmas visszatekintést ígér erre az időre, hanem arra a politikai kontextusra is, amely a kezdetben kaotikus eseményeket történelmi kontextusba helyezi.