Kína áttörése: Az első konténerút az Északi-sarkon keresztül Európába!

Kína áttörése: Az első konténerút az Északi-sarkon keresztül Európába!

A megnyitóra 2023. szeptember 22-én került sorKína-Európa Arctic Express útvonalNingbo-Zhoushantól Felixstowe Furoréig. Ezzel elindították a világ első konténerútját az Északi-sarkon keresztül. A Shipmag jelentése szerint ezt a szolgáltatást kifejezetten a határokon átnyúló e-kereskedelemhez és a magas árú árukhoz tervezték. A 18 napos utazási idő igazi előrelépés, hiszen nyolc nappal rövidebb az eddigi rekordnál a németországi Wilhelmshavenbe.

Az új útvonal azonban jelentős ökológiai előnnyel is jár: a CO₂-kibocsátás mintegy 50 százalékkal csökken a hagyományos szállítási útvonalakhoz képest. Ennek ellenére aggodalomra ad okot, hogy a Sarki Selyemút részét képező Északi-tengeri útvonalon a tranzit hogyan kezeli a környezetvédelmi problémákat és az elégtelen sürgősségi támogatást. A Zhejiang Port Group szerint az új kapcsolat mérföldkő a nemzetközi sarkvidéki együttműködésben a globális logisztikában.

Kína ambíciói az Északi-sarkvidéken

Kína részvétele az Északi-sarkvidéken nem új keletű. Peking még 2016-ban kifejezte azon óhaját, hogy „sarki nagyhatalommá” váljon, miután 2013-ban megfigyelői státuszt kapott az Északi-sarkvidéki Tanácsnál. SWP világossá teszi, hogy Kína jelenleg az Északi-sarkvidéken folytatja gazdasági és diplomáciai ambícióit vegyesen. Az a tény, hogy Kína nehéz jégtörőt tervez 2024-re, az is mutatja, hogy Pekingnek hosszú távú tervei vannak.

Tehát mit hozott ránk a klímaváltozás? Az Északi-sarkvidék gyors változása új lehetőségeket nyit meg, amelyeket Kína és Oroszország agresszíven aknáz ki. 2022 óta mindkét ország közös haditengerészeti őrjáratokat végez a Jeges-tengeren, és nemrég még hadgyakorlatokat is szervezett Alaszka közelében. Ez az együttműködés nemcsak lehetőségeket rejt magában, hanem biztonságpolitikai kérdéseket is felvet, amelyek fokozott éberséget váltanak ki az USA és Japán részéről.

A Sarki Selyemút előnyei és hátrányai

Kína északi-sarkvidéki szerepvállalásáról megoszlanak a vélemények. Míg egyesek úgy vélik, hogy Kína tevékenységei csak középtávon kínálnak elegendő potenciált a hosszú távú siker biztosításához, a RAND kutatása azt mutatja, hogy nem minden kínai projekt érdemel azonos szintű figyelmet. Kiderült ugyanis, hogy bár Kínának vannak érdekei, jelenleg nem hajlandó stratégiai prioritásként tekinteni az Északi-sarkvidékre. Ez okos taktikának bizonyulhat a geopolitikai feszültségek minimalizálására.

A vegyes megközelítések ellenére egyértelmű, hogy Kína az elmúlt években fokozta diplomáciai jelenlétét az északi-sarkvidéki országokban, amire a legnagyobb reykjaviki nagykövetség is kiemelte. A Sarki Selyemútra adott nemzetközi válasz elsősorban az Északi-sarkvidék változó dinamikáján múlik – ahol ez az útvonal a gyorsan változó gazdasági és politikai légkörbe ágyazódik.

Végül meg kell jegyezni, hogy az Északi-sark megnyitása új távlatokat nyit meg. Továbbra is izgalmas, hogyan fog alakulni a helyzet. Egy azonban biztos: Kína részvétele az Északi-sarkvidéken nem marad el nemzetközi szintű reakció nélkül, és minden szem arra irányul, hogyan alakulnak ezek a kapcsolatok a jövőben.