A bíróság bizonyítékok hiányában elutasította az ügyvéd nyugdíjigényét

A bíróság bizonyítékok hiányában elutasította az ügyvéd nyugdíjigényét

Egy 2025. márciusi bírósági ítélet nagy feltűnést kelt az egyéni vállalkozók és nyugdíjasok nyugdíjtervezésében. Az Észak-Rajna-Vesztfáliai Állami Szociális Bíróság izgalmas üggyel foglalkozott egy nyugdíjas ügyvéddel, aki hiányzó nyugdíjjárulékot akart követelni. A férfi a szakmai életrajzából több említést is megpróbált becsempészni a nyugdíjbiztosításba: a közmunkát, az önálló ügyvédként eltöltött idejét és a munkanélküliségi szakaszát.

Hogy pontos legyek: időt akart kapniközösségi szolgálat1975. július 1-től 1976. október 31-ig önálló ügyvédi tevékenysége 1988-tól 2004-ig, valamint a munkaviszony idejemunkanélküliség2007 októbere és 2008 februárja között. Erőfeszítései azonban sovány talajra zuhantak. A Német Nyugdíjbiztosítóhoz (DRV) benyújtott kérelmet indokolás nélkül elutasították, mert hiányoztak a megfelelő igazoló dokumentumok. A kölni szociális bíróságon már 2018-ban kudarcot vallott egy kísérlet, és a fellebbezésnek sem volt hatása.

Az ítélet és annak következményei

A bíróság egyértelművé tette, hogy a kérelmező nem tud bizonyítékot szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy valóban fizetett nyugdíjjárulékot. A közmunkát illetően az ellenőrzés során kiderült, hogy a pótlékfizetés határideje már lejárt. A szabályozás kimondja, hogy az 1992 előtti nyugdíjrészek utáni többletbefizetés csak speciális nehézségek esetén lehetséges, de ezt itt elvetették.

Az önálló vállalkozók helyzete is nehéz volt. 1999 előtt nem volt kötelező biztosítás a színlelt önfoglalkoztatásra, és 1999 után sem kellett járulékot fizetni. Itt is régen lejárt a pótbefizetés határideje. A munkanélküliségi szakaszban a felperes sem tudott bizonyítékot szolgáltatni az alapvető munkanélküli nyilvántartásba vételről vagy a munkanélküli segély megszerzéséről.

A hamis önfoglalkoztatás fenyegető következményei

Ebben az összefüggésben a problémaÁl önfoglalkoztatásismét világos. Ennek a foglalkoztatási formának nemcsak jogi, hanem pénzügyi következményei is vannak minden érintett számára – a vállalkozókra és a megrendelőkre egyaránt. A munkaviszony helytelen besorolása esetén az érintettek gyakran nem tudják, hogy a társadalombiztosítási jog szempontjából releváns helyzetben vannak.

A jogi keretek áttekintése azt mutatja, hogy a kötelező biztosítás gyakran visszamenőleges hatállyal kezdődik, amint a társadalombiztosítási jog szempontjából releváns munkaviszony létrejön. Ezt különösen a német nyugdíjbiztosítás státuszmeghatározási eljárása szabályozza, amely az ilyen különbségek tisztázását hivatott segíteni. A munkaadók magas társadalombiztosítási járulékot kockáztatnak, ha nem viselkednek megfelelően, ami különösen egy cégellenőrzés során válik nyilvánvalóvá.

A témát övező vita megmutatja, mennyire fontos, hogy mind az egyéni vállalkozók, mind a vállalatok tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel. Különösen a platformmunka és a rugalmas szerződéses megállapodások idején döntő fontosságú, hogy ismertek legyenek a valódi önálló vállalkozói tevékenység és a függő foglalkoztatás közötti különbségek. Ide tartoznak többek között az olyan jellemzők, mint az utasításokhoz kötöttség vagy akár a vállalkozói kockázat viselése, amelyeket gyakran figyelmen kívül hagynak.

Az Állami Szociális Bíróság ítélete kiemeli a központi üzenetet: Ha el akarja kerülni a kellemetlen meglepetéseket, amikor eléri a nyugdíjkorhatárt, időben gondoskodjon járulékszámlájáról. Ellenkező esetben a nyugdíjszámla nem megfelelő időben ürül ki, és ennek nemcsak egyéni, hanem társadalmi jelentősége is van.

A témával és a jogi háttérrel kapcsolatos további információkért az érdeklődő olvasók elolvashatják a cikkeket Nyugdíjértesítés24, Haufe és Német nyugdíjbiztosítás konzultáljon.