Izrael szabadon védve: Harc az iráni terrorrezsim ellen

Izrael szabadon védve: Harc az iráni terrorrezsim ellen

Az Izrael és Irán közötti feszültség jelenleg drámai fordulatot vesz. Thorsten Frei kancellár megvédte a szövetségi kormány támogatását az Irán elleni izraeli támadásokhoz. Véleménye szerint az egész világ érdeke, hogy az iráni mollahok rezsimje ne rendelkezzen atomfegyverrel. A G7-csúcs margójára mondott beszédében hangsúlyozta, hogy Irán rakétaprogramja Európára is veszélyt jelent, és arra utalt, hogy Izrael komoly okokból cselekedett.

Frei szerint ideje megállítani Irán veszélyes ambícióit, különösen azért, mert a támadásokat Izrael létének biztosítása indokolja. „Irán célja Izrael elpusztítása” – mondta Frei, aki rámutatott arra is, hogy Németország felelőssége, hogy támogassa Izraelt a jelenlegi helyzetben. Az új szövetségi kormány első öt hetében csaknem négymillió euró értékű fegyverexportot engedélyeztek Izraelnek. Ezzel Németország jócskán elmarad a 2025 első negyedévében a vörös-zöld kisebbségi kormány alatt jóváhagyott 28 millió eurótól.

Önvédelem vagy nemzetközi jog megsértése?

Izrael katonai akcióit megelőző csapásoknak minősíti a közelgő veszély ellen. 2025. június 13-án az izraeli légierő stratégiai célpontokat bombázott Iránban, több magas rangú katonai parancsnok és atomtudós életét vesztette. Israel Katz izraeli védelmi miniszter „megelőző csapásról” beszélt, Izchak Herzog elnök pedig azt mondta, hogy a támadásokat „azonnali és egzisztenciális fenyegetés” semlegesítése érdekében hajtották végre. Irán azonnal rakétatámadásokkal válaszolt izraeli városok ellen, önvédelemként indokolva ezeket a nukleáris létesítményei elleni esetleges támadás hátterében.

A nemzetközi jogban az erőszak tilalma az ENSZ Alapokmánya szerint érvényesül, amely tiltja az ENSZ tagállamai közötti támadásokat. Izrael azonban hivatkozik az ENSZ Alapokmányának 51. cikke szerinti önvédelemhez való jogára, amely fenyegetett támadás esetén alkalmazandó. A kritikusok azt kifogásolják, hogy az iráni nukleáris program által jelentett fenyegetés túlságosan elvont ahhoz, hogy Izrael igazolja a támadást. Iránban jelenleg 60 százalékos urándúsítás van, de még nem érte el az atomfegyverekhez szükséges 90 százalékos szintet.

A nemzetközi közösség szerepe

A német szövetségi kormány, különösen a CDU egyértelműen Izrael oldalára állt. Norbert Röttgen, pártja vezető külpolitikai szakértője kiemelte, milyen veszélyekkel jár egy esetleges iráni atomfegyver-program Izrael és az egész térség biztonságára nézve. Ugyanakkor vannak olyan hangok is, amelyek rámutatnak a támadások problémájára a nemzetközi humanitárius jog tekintetében. Különösen az iráni atomtudósok célzott meggyilkolása okoz fejfájást sok nemzetközi jogásznak. A nemzetközi humanitárius jog szabályai szerint a támadó államoknak meg kell védeniük a civileket, a legitim háborús célpontok pedig csak harcosok.

A jelenlegi fejlemények világossá teszik, mennyire feszült a helyzet a Közel-Keleten. Izrael folytatja támadásait, még a nemzetközi bírálatok ellenére is. Irán viszont nem nyugszik meg, és máris ellentámadásokkal fenyegetőzött. Ez azt jelenti, hogy a régióban továbbra is rendkívül feszült a helyzet.

Az a kérdés, hogy mi számít szükséges és indokolt katonai akciónak, és mi tekinthető nemzetközi jogot sértő támadásnak, továbbra is nyitott, és a következő hónapokban nagymértékben befolyásolja a nemzetközi kapcsolatokat és a politikát.

További háttér-információkért erről az összetett témáról olvassa el a következő cikkeket Ajakhullám, napi hírek és ZDF olvass fel.