Vírusveszély a madárvonulásból: 400 000 haszonállatot már levágtak!

Vírusveszély a madárvonulásból: 400 000 haszonállatot már levágtak!

A „bogeyman” szót egyre gyakrabban használják a madárinfluenzával kapcsolatban. Miközben javában zajlik a madárvonulás, Németországban az állattulajdonosoknak és a baromfitenyésztőknek fel kell ülniük, és figyelniük kell. A Friedrich Loeffler Intézet (FLI) megkongatja a vészharangot, mert drámaian növekszik a rettegett madárinfluenza miatt elpusztuló madarak száma. Christa Kühn elnök sürgősen figyelmeztet a magas vírusnyomásra, különösen a fertőzött vadon élő madarak miatt. A tanács egyértelmű: a pihenőhelyeket kerülni kell, az állatokat nem szabad megijeszteni, az elhullott madarakat pedig nem szabad megérinteni.

Idén meglepően korán kezdődött a fertőzési hullám, Németországban már mintegy 400 ezer haszonállatot öltek meg. A csirkék, kacsák, libák és pulykák különösen érintettek, a gazdasági kár pedig milliósra rúg. Csak Mecklenburg-Elő-Pomerániában csaknem 150 000 tojótyúknak kellett helyet adnia a vírusnak, és 130 000 állatot érint a brandenburgi Märkisch-Oderland körzet is. Türingiában, Alsó-Szászországban, Bajorországban, de Észak-Rajna-Vesztfáliában és Baden-Württembergben is számos elővigyázatossági okokból leölt állatot jegyeztek fel. – számol be Lippewelle hogy sok tenyésztőnek követnie kell a közelgő áremelést.

Madárinfluenza és terjedése

Az FLI kifejti, hogy a madárinfluenza kórokozója elsősorban vadon élő vízimadarakban fordul elő, anélkül, hogy maguk is megbetegednének. Ennek ellenére ürülékükön keresztül továbbíthatják a vírust. A fertőzések a fertőzött madarak ürülékén keresztül fordulnak elő, amelyek vízen vagy nedves sáron keresztül kerülnek játékba. Ez alól a ragadozómadarak sem mentesülnek, hiszen a beteg állatok dögének elfogyasztásával megfertőződhetnek. A H5N1 vírus itt különösen fontos, mivel számos madárpusztulásért felelős. NDR rendelkezik elemezte, hogy a háziállatok tünetei a letargiától a légszomjig terjednek, és különösen a csirkék és a pulykák érintettek leginkább.

De nem csak maguk az állatok állnak a figyelem középpontjában. A vírus emberre való átterjedése egyelőre alacsony kockázatot jelent, bár néhány elszigetelt esetet jelentettek, többnyire fertőzött csirkékkel való érintkezés révén. A WHO szerint a WHO preventív tevékenységet folytat, és 2003 óta világszerte 464 H5N1-halálozást dokumentált, de Németországban ez idáig egyetlen embert sem érintett. Az emberről emberre való terjedés kockázata ezért továbbra is a tudomány számára kérdéses.

Megelőző intézkedések a baromfitenyésztők számára

A vírus terjedésének minimalizálása érdekében a baromfitenyésztőknek szigorúan korlátozniuk kell az állataik és a vadon élő vízimadarak közötti érintkezést. Az FLI azt javasolja, hogy a kockázat további csökkentése érdekében tiltott területeket és megfigyelési területeket hozzanak létre azon helyek körül, ahol beteg vadon élő madarakat találnak. Egyre több az országos tartási követelmény bevezetése a baromfi szabadtartástól való védelme érdekében. Ezzel összefüggésben elgondolkodtató, hogy Németországban nincs intézkedés a baromfi immunizálására, még akkor sem, ha más EU-tagállamokban vészhelyzet esetén kivételek tehetők.

Bár a helyzet súlyos, továbbra is fontos, hogy egyértelműen közöljük a madárinfluenzával kapcsolatos tényeket. Megfelelő higiéniai intézkedések megtételével és a vadon élő madarakkal való érintkezés elkerülésével a fertőzés veszélye jelentősen csökkenthető. Ezzel az egyértelmű tanáccsal azt remélik, hogy a németországi baromfitenyésztés nem kerül tovább veszélybe, még a közelgő vágási időszakokkal sem. A tisztázás és a figyelem ezekben a kritikus időkben rendkívül fontos a németországi állattenyésztés jövője szempontjából is.