Vita a papképzésről: Köln vs. Bonn – Mit mond a Vatikán?

Vita a papképzésről: Köln vs. Bonn – Mit mond a Vatikán?

Egy egészen különleges vita folyik jelenleg a kölni érsekségben. Rainer Maria Woelki kölni érsek egyre gyakrabban szembesül jogi és politikai kihívásokkal, miután a Vatikán és az Észak-Rajna-Vesztfália állam kormányának képviselőiből álló bizottság megkezdte a papképzés közvetítői munkáját. Ennek a bizottságnak a feladata a Kölni Katolikus Hittudományi Egyetem (KHKT) körüli heves nézeteltérések feloldása. A kirche-und-leben.de jelentése szerint a düsseldorfi Állami Kancellária előre látható, hogy a megbeszélések már megkezdődtek, de a konzultációk még nem zárultak le.

A vita eredete 2020-ig nyúlik vissza, amikor a Kölni Főegyházmegye vette át a KHKT-t. A kritikusok azt állítják, hogy Woelki konzervatív ellensúlyt akar teremteni a Bonni Egyetem neves Katolikus Teológiai Karával szemben. Az állam kormánya azonban egyértelművé tette, hogy jövő évtől már nem ismeri el a KHKT-n folyó papképzést. Az 1929-es porosz konkordátumon alapul, amely Észak-Rajna-Vesztfáliára is vonatkozik. Ez a konkordátum garantálja a bonni teológiai fakultás fennmaradását, és megtiltja a versengő oktatási intézményeket, amint azt Stefan Muckel és Markus Ogorek jogászok a „The Public Administration” című lap hamarosan megjelenő cikkében világossá teszik.

Az ügyvédek álláspontja

A két ügyvéd sürgősen figyelmezteti Woelkit, ne helyezze át a papképzést Kölnbe. Véleményük szerint ez a Bonni Egyetem jogainak elpárolgása egyértelmű megsértését jelentené. Még ha az érsekség biztosít is arról, hogy nem kerül sor áthelyezésre, és a papjelöltek szabadon választhatják meg, hogy hol tanulnak – többek között Kölnben, Bonnban, Lantershofenben, Párizsban, Würzburgban és Münchenben –, a bizonytalanság továbbra is fennáll. A jogászok azzal érvelnek, hogy a tanulmányi hely megválasztása formálisan nyitott, de a Kölnbe költözés minden bizonnyal befolyásolhatja a tanulmányi hely megválasztását. katholisch.de arra is rámutat, hogy a jogi keretet nemcsak a porosz konkordátum támogatja, hanem az 1933-as birodalmi konkordátum és az északi alkotmány is. Rajna-Vesztfália 1950.

Az egyházon és a politikán belüli érzelmek viharát aligha lehet figyelmen kívül hagyni. Miközben az érsekség tisztázásra törekszik, továbbra is az a kérdés, hogy a papképzés körüli konfliktus végül megegyezéssel végződhet-e. Az állam kormányzatának álláspontja, amely egyértelmű oktatási szuverenitást követel a Bonni Egyetem számára, bizonytalanság érzését hagyja az érintettekben. Óvatos optimizmussal minden érintett olyan tisztázó megoldást remél, amely eloszlathatja az egyház belső konfliktusait. A labda most a Vatikán és a nemzeti politikai vezetés előtt zajlik, hogy meg tudják-e vágni a csomót, vagy folytatódik a vita.

Majd kiderül, hogyan folytatódik a vita. Egy azonban világos: a választottbírósági eljárás nemcsak az észak-rajna-vesztfáliai egyetemi tájat rázza fel, hanem megmutatja a németországi katolikus egyházon belüli mély szakadékokat is. Erről bővebben a [Spiegel]-ben található jelentés (https://www.spiegel.de/panorama/erzbistum-koeln-juristen-kritizen-woelki-wegen-priesterstudium-a-17c3071a-564e-4cd3-b9a3-72bfe7364ffc). A kérdés továbbra is az, hogy ezek a belső viták meddig uralják a napirendet.