Az aacheni milliomos (86) 1,2 millió eurót veszít a titkosító csalóktól!

Az aacheni milliomos (86) 1,2 millió eurót veszít a titkosító csalóktól!

Megdöbbentő alakok és lebilincselő történetek alakítják ki a németországi kiberbűnözési tájat. Egy különösen kirívó eset Észak-Rajna-Vesztfáliából mutatja be a digitális világra leselkedő kockázatokat. Egy 86 éves Aachen környéki milliomos teljes vagyonát kriptovalutákba fektette a magas nyereség reményében, de egy álnok csalás áldozata lett, és több mint 1,2 millió euró készpénzt, aranyrudat és egy értékes órát vesztett. Az [NW] jelentése szerint ezt az esetet az Állami Bűnügyi Rendőrség (LKA) 2024-es gazdasági bűnözési helyzetjelentése dokumentálta.

Ezt a fajta bűncselekményt „cybertrading csalásnak” nevezik, ez a kifejezés rávilágít arra a tényre, hogy a befektetési csalások egyre inkább terjednek az interneten. Az elkövetők általában külföldről tevékenykednek, nyomaik alig követhetők. Az állítólag magas haszonnal kecsegtető online kereskedési platformok továbbra is újabb áldozatokat csábítanak a csalás veszélyes körforgásába. Különös aggodalomra ad okot a csalási esetek számának növekedése, amelyek a szabályozatlan online világ eredménye.

A kiberbűnözés jelenlegi helyzete

Tavaly csaknem 2900-ra emelkedett a külföldön elkövetett bűncselekmények száma Észak-Rajna-Vesztfáliában. Ez mintegy 900 esettel több 2023-hoz képest. Elrettentő tény: az ezekkel a cselekményekkel okozott kár meghaladta a 90 millió eurót, szemben az előző évi közel 70 millióval. Az LKA szakértői arra figyelmeztetnek, hogy ezek a professzionálisan megtervezett platformok gyakran csábítanak magas haszon ígéreteivel, és a csalók olyan rendszerbe csapják be az áldozatokat, amelyben gyakran csak közvetetten érintkeznek az elkövetőkkel.

Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztere, Herbert Reul ezért fokozott figyelemfelkeltő intézkedésekre szólítja fel a lakosságot, és óv a személyes adatok és pénz gondatlan kezelésétől. Az áldozatok és az elkövetők találkozását általában technikai trükkökkel, például hamisítással leplezik, így a bűnözők tényleges tartózkodási helye ismeretlen marad, ami jelentősen megnehezíti a nyomozást.

A probléma globális dimenziója

De ez az eset csak a jéghegy csúcsa. A szakértők világszerte mintegy 70 milliárd eurós pusztító károkról számolnak be a kriptoeszközökkel kapcsolatos csalások miatt. A pszichológiailag kifinomult módszerek, amelyek gyakran gyenge állami felügyelettel rendelkező régiókból származnak, megkönnyítik az elkövetők számára, hogy új áldozatokat találjanak. Jürgen Stock, az Interpol főtitkára hangsúlyozza, hogy vannak olyan esetek is, amikor maguk az elkövetők válnak áldozattá, mint például egy bangladesi férfi példájában, akit kiberszolgaként adtak el Kambodzsában. Ezek az úgynevezett „disznóvágás” módszerek azt írják le, hogyan manipulálják az embereket annak érdekében, hogy másokat csapdába csaljanak.

Az ilyen nemzetközi csalási ügyek kivizsgálása nehéz, mert gyakran külföldön zajlanak. Egy másik példa egy müncheni üzletember, akit egy állítólagos kínai nő csalt meg egy társkereső platformon keresztül, és több kriptobefektetésre csábított. A bajor igazságügyi minisztérium ezért összefogott az Interpollal a nemzetközi együttműködés javítása érdekében.

Ahogy a kiberbűnözés egyre kifinomultabbá válik, és naponta új technikákat fejlesztenek ki – mint például a rosszindulatú programok és a mesterséges intelligencia növekvő használata –, a vállalatok és a magánszemélyek kára tovább nő. A jelenlegi statisztikák szerint a németországi kibertámadások által okozott kár 2024-ben meghaladta a 266 milliárd eurót, ami riasztó tendencia, amely a gazdaságot és a társadalom egészét egyaránt érinti.

A riasztó fejleményekre tekintettel remélhető, hogy a nemzeti és nemzetközi szintű oktatási munka és együttműködés fokozódik a kiberbűnözés áldozatainak jobb védelme érdekében.