Technológiai függőség: Németország a digitális szuverenitásért küzd!

Technológiai függőség: Németország a digitális szuverenitásért küzd!

A digitális változás szilárdan a markában tartja a német gazdaságot, de a digitális szuverenitás felé vezető út még korántsem van kikövezve. Ma, 2025. augusztus 12-én egyértelmű, hogy Németország továbbra is erősen függ a külföldi felhőalapú megoldásoktól és technológiáktól. A Szövetségi Információbiztonsági Hivatal (BSI) elnöke, Claudia Plattner hangsúlyozza, hogy szigorú ellenőrzési mechanizmusokra van szükség e függőségek csökkentése érdekében. „Legfőbb ideje egy világos stratégiának a technológiák külföldről történő vásárlásával kapcsolatban” – szögezi le, rámutatva az Egyesült Államok felhőtörvénye által támasztott kihívásokra. Ez lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok hatóságai hozzáférjenek az adatokhoz, függetlenül azok tárolási helyétől. A Radiowestfalica szerint a BSI és a Google Cloud együttműködésben állapodott meg a biztonságos felhőmegoldások fejlesztése érdekében. Ez a partnerség azonban ellentmondásos, mivel potenciálisan zsarolhatja az Egyesült Államok kormányát.

A nemzetközi technológiai vállalatoktól való függést tükrözi az is, hogy az amerikai vállalatok az elmúlt tíz évben sokkal többet fektettek be új technológiákba, mint német társaik. A Plattner ezért nemcsak az érzékeny adatok titkosítására irányuló intézkedéseket kér, hanem azt is, hogy a felhasználók szuverenitással rendelkezzenek kulcsaik felett az ellenőrizetlen adatszivárgás megelőzése érdekében.

Kormányzati stratégiák és helyi fejlesztés

Szabályozási szinten újra fellángolt a németországi digitális szuverenitásról szóló vita, különösen az AI-modellekre vonatkozó, 2023. augusztus 2-i EU-szintű szabályok bevezetésével. Ezek az AI használatának átláthatóságát és biztonságát hivatottak biztosítani. Németországban azonban nem egyértelmű, hogy ki a felelős ezeknek a rendszereknek a biztonságáért. A BSI és a Szövetségi Hálózati Ügynökség felelős a gyors döntések meghozataláért.

A szövetségi felhő magas szintű ellenőrzést kínál a német hatóságoknak, de a digitális szuverenitás javítása érdekében a szakértők többfelhős stratégiákra támaszkodnak. A Cloudahead szerint ezek a stratégiák segíthetnek csökkenteni az egyes szolgáltatóktól való függőséget. A többfelhős megközelítések lehetővé teszik a felhő-erőforrások rugalmasabb felhasználását, miközben figyelembe veszik az egyéni igényeket az informatikai értékteremtés során.

Fontos, hogy a vállalatok úgy tervezzék meg szoftverarchitektúrájukat, hogy automatikusan át tudjanak váltani egy alternatív felhőre, ha a fő felhőszolgáltató meghibásodik. Ennek magában kell foglalnia a külső és a házon belüli szolgáltatások tudatos keverékét is, hogy bizonyos szintű biztonságot biztosítsanak.

Házon belüli technológiai fejlesztések és kihívások

A digitális szuverenitást az európai iparpolitika kulcsfontosságú stratégiai kérdéseként kezelik. Annak érdekében, hogy ne függjenek a külföldi szolgáltatóktól, az európai vállalatoknak maguknak kell lépéseket tenniük. AP Verlag hangsúlyozza, hogy a szabályozási keretek és a szabadalmaztatott technológiai fejlesztések integrációja rendkívül fontos. A cégeknek nemcsak a törvényi előírásoknak kell megfelelniük, hanem arról is gondoskodniuk kell, hogy felhőmegoldásaik gazdaságilag életképesek, biztonságosak és hatékonyak legyenek.

A kihívások sok szinten jelentkeznek: a méretezhetőségtől az innováción át a szabályozási követelményekig. Az újonnan bevezetett adattörvény, mesterséges intelligencia törvény és NIS2 irányelv összetett kérdéseket vet fel, amelyekkel a vállalatoknak foglalkozniuk kell. Ezek a törvények átláthatóságot és biztonságos gyakorlatot követelnek meg az adatok és a mesterséges intelligencia kezelésekor. Egyértelmű cselekvési keretre van szükség nemcsak ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a digitális szuverenitás iránti növekvő igényekkel, hanem a nemzetközi versenyben is.

Összefoglalva, egy dolog világos: a digitális szuverenitás nem öncél, sokkal inkább üzleti szükséglet. A cégeknek tudniuk kell ellenőrizni adataik helyét és hozzáférési jogaikat, hogy válsághelyzetekben is cselekvőképesek maradjanak.