Lakáshiány az Olpe negyedben: 3800 lakás hiányzik!

Lakáshiány az Olpe negyedben: 3800 lakás hiányzik!

Az Olpe városrészben óriási a hiány a lakáskínálatban: mintegy 3800 lakás hiányzik a növekvő kereslet kielégítéséhez. A helyzet drámai, főleg, hogy ezek közül 1410 lakás több mint egy éve üresen áll. Ezek a számok a Pestel Intézet elemzéséből származnak, amelyet a Német Építőanyag-kereskedelmi Szövetség (BDB) megbízásából készítettek. Továbbra is gyengék a remények a lakásépítések fordulatára. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 első felében mindössze 94 új lakást hagytak jóvá, ami alátámasztja Matthias Günther, a Pestel Intézet vezető közgazdászának állítását, miszerint az új építési tevékenységek csak „behúzott kézifékkel” haladnak. Günther ezért ambiciózus, évi 810 új lakás építését szorgalmazza, amit „nem kivitelezhetőnek” tart. Katharina Metzger, a BDB elnöke szintén elégedetlenségét fejezi ki a szövetségi politikusok támogatásának hiánya miatt, és nagyobb prioritást kér a lakásépítések terén.

De ez a probléma túlmutat az Olpe kerületen. bpb.de országos hiányról számol be, jó 550 000 lakás. Az okok sokfélék: a növekvő bevándorlási szám, az új épületek hiánya és ezzel párhuzamosan az üresen álló lakások megdöbbentően magas száma nehéz helyzetbe hozza az embereket. A helyzet különösen drámai olyan nagyvárosokban, mint Köln, Hamburg és Berlin, ahol 2010 óta csaknem 70%-kal emelkedtek a bérleti díjak. Németországban az emberek 52%-a lakbérből él, és a lakbér terhei egyre nőnek: 2022-ben a bérlő háztartások jövedelmük 28%-át költötték bérleti díjra.

Jelentős szociális lakásigény

Az olcsó ajánlatokra szorulókat különösen érinti a lakáshiány. által végzett tanulmányok szerint WSi A német nagyvárosokban 1,9 millió megfizethető lakás hiányzik, ebből 1,4 millió egyszemélyes háztartás. A szociális lakások iránti kereslet az elmúlt években tovább nőtt. A lámpás kormány által eredetileg tervezett évi 400 000 új épületből 2023-ban mindössze 294 400 épült. A 700 000 és több millió közöttire becsült lemaradás megszüntetése érdekében sürgősen fel kell lendíteni az új szociális lakások építését.

A bérleti feltételeket áttekintve látható, hogy egyre több háztartás van túlterhelve, különösen a nagyvárosokban, ahol tíz családból négynek kell magas lakbérterhet viselnie. A bérbeadó háztartások csaknem 13 százaléka a bérleti költségek levonása utáni létminimum alatt van. A politikusokat egyre inkább felszólítják, hogy tegyenek hatékony intézkedéseket e sürgető probléma ellensúlyozására.

Javaslatok az élethelyzet javítására

A szakértők egyetértenek: A nyomorúság kezeléséhez új megközelítésekre van szükség, például az építtetők és a befektetők számára legfeljebb két százalékos kamatprogramok bevezetésére. Ugyanakkor növelni kell a szociális lakásépítésre fordított kiadásokat, és csökkenteni kell a gyorsabb építkezések megvalósításához szükséges bürokráciát. Egy másik eszköz lehet egy non-profit szervezet újbóli bevezetése, amely a megfizethető lakhatást támogatja. A bérleti díjak nominális növekedése mellett továbbra is kérdés, hogy a lakosság meddig bírja még az üres lakásokat és a megélhetési költségek emelkedését.

Hogy a lakáspiaci helyzet enyhül-e, és milyen gyorsan, azt még várni kell. Annyi bizonyos, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik a politikai döntéshozókra, hogy megoldást találjanak, mielőtt ez a kritikusság még nagyobb társadalmi problémához vezetne.