Szenzációs leletek Delbrückben: Bizonyítékot találtak római zsoldosokról!
A régészek fontos római leletekre bukkannak az észak-rajna-vesztfáliai Delbrückben. A történelmi ásatások germán és római hatásokat tárnak fel.

Szenzációs leletek Delbrückben: Bizonyítékot találtak római zsoldosokról!
A németországi régészet soha nem áll meg: a Paderborntól nem messze fekvő Delbrück-Bentfeldben figyelemre méltó leletre bukkantak a régészek. A 2024 novemberében kezdődött ásatások a régészeti leletek valóságos halmazára bukkantak. Eddig több mint 400 leletet dokumentáltak, köztük házak nyomait, két gödörházat, oszlopgödröket és kutak nyomait. Különösen figyelemfelkeltő egy hamvasztásos sír, amely a 4. vagy 5. századból származik, és egy római katonai övcsatnak ad otthont. Ez a felfedezés egyértelműen történelmi kapcsolatot jelez a germán telepesek és a római kultúra között, mivel Ruhr241.
A hamvasztásos sír, amelyet Kelet-Vesztfáliában az első ilyen jellegű temetkezésnek tartanak római katonai öv bizonyított részeivel, egy germán zsoldos maradványait jelezheti a római hadseregben. Az ásatási helyszín közvetlen közelében 2025 tavaszán egy római kést is találtak, amely tovább erősíti a római jelenlétet a régióban.
Leletek a népvándorlás időszakából
Különösen érdekes egy jól megőrzött kútszerkezet, amelyet nem sokkal az ásatások befejezése előtt fedeztek fel. Több mint egy méter átmérőjű, három fatörzsrészből készült, izgalmas betekintést nyújt az akkori életmódba. A kutatók a kútcsőben szerves anyagokat, például fát, bőrt és még egy rovarszárnyat is találtak. Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy a kutat hamvasztási helyként is használták, mivel a szénrétegben égett csontokat és üveggyöngyöket fedeztek fel, amelyek temetési felajánlásokként értelmezhetők.
A leletek nemcsak a régió számára fontosak, hanem a római Alsó-Germánia tartomány átfogó története szempontjából is. A Rajna egykor körülbelül 400 kilométeren húzódott, és az évszázadok során kialakult tartomány határát alkotta. Római katonai táborok és polgári települések maradványai az alsó-germán Limes mentén egy letűnt kor lenyűgöző bizonyítékai. Az NRW Foundation magyarázata szerint ezeket a helyszíneket, köztük a kölnieket is, az UNESCO Világörökség részét képező „Alsó-germán limes” részeként tartják számon.
A limesek öröksége
Miért olyan fontos az alsó-germán limes? Róma első lineáris határát képviseli, és a hollandiai Katwijk aan Zee-től a németországi Bad Hönningen-Rheinbrohlig húzódik. Ez a határ 450 év alatt alakult ki, és számos régészeti lelőhelyet foglal magában, és betekintést nyújt a határ menti életbe. A régió kiváló szervesanyag-megőrzési feltételeiről ismert, amelyek értékes információkat tesznek lehetővé az akkori nép növényzetéről, tájáról és kultúrájáról.
Ha megnézzük a történelmet, világossá válik, hogy az alsó-germán limes nemcsak földrajzi határ volt, hanem kulturális cserebere is. Augustus császárnak már volt ambíciója a római határok kiterjesztésére az Elbáig, de ezt meghiúsította az Arminius elleni vereség i.sz. 9-ben. A limes története megmutatja, hogy a rómaiak és a germán népek közötti kapcsolatok milyen dinamikusak és összetettek voltak, még akkor is, ha gyakran konfliktusok jellemezték őket, amint azt az alsógermán limes honlapja is világossá teszi.
Az új delbrücki felfedezések nemcsak a régió történelmét gazdagítják, hanem a németországi római történelem egy újabb építőkövét is lerakják. A tudósoknak még sokat kell dolgozniuk, hogy fényt derítsenek ezeknek az izgalmas leleteknek minden oldalára, és többet megtudjanak arról, hogyan éltek az emberek ebben az időben. A végeredmény nemcsak a múlt megértése, hanem a jelennel és a jövővel való kapcsolat is, amely megmutatja, honnan jövünk.