Suche
Mein Konto
Nyári hőség: Hogyan védi szervezetünket a hipotalamusz!
Ismerje meg, hogyan hat a meleg időjárás a testre, és fedezze fel a hőtűréssel kapcsolatos kutatásokat Viersenben.
Nyári hőség: Hogyan védi szervezetünket a hipotalamusz!
Az elmúlt években Észak-Rajna-Vesztfália (NRW) nyara egyre melegebbé vált. Főleg a Tönisvorst környéke nőtte ki magát a hőmérséklet melegágyává, ahol 2019. július 25-én lélegzetelállító 41,2 Celsius-fokot mértek. Az ilyen szélsőséges értékek nem csak nyugtalanítanak, hanem azt is felvetik, hogy szervezetünk hogyan viseli ezeket az extrém körülményeket. A hipotalamusz, a diencephalon központi része, döntő szerepet játszik, mert szabályozza az emberi szervezet vegetatív funkcióit. Egészséges életmód – rendszeres testmozgás, kiegyensúlyozott étrend, dohányzás és kevés alkohol – mellett az agynak ez a része optimálisan működik, ahogy [rp-online.de](https://rp-online.de/nrw/staedte/nettetal/gesundheit-in-viersen-was-passiert-mit-dem-koerper-bei-grosser-wärme_s76.5.5.
De hogyan alkalmazkodik a szervezet ehhez a folyamatosan emelkedő hőmérséklethez? A Heidelbergi Egyetem tudósai lenyűgöző adaptációs mechanizmust fedeztek fel 30 napig állandó 36 Celsius fokos hőmérsékletnek kitett egereknél. Ezen állatok hipotalamuszában található hőérzékeny idegsejtek csoportjában a neuronok egy különösen aktív populációját azonosították, amelyek folyamatos jelingert bocsátanak ki. Ez egy biológiai csodaeszköz, amely megvédi a testet a túlmelegedéstől, ahogyan klinikum.uni-heidelberg.de leírja.
Alkalmazkodás az agyban
A kutatások azt mutatják, hogy ezeknek a neuronoknak az aktivitása döntő fontosságú abban, hogy az egerek mennyire bírják a magas hőmérsékletet. A 36 fokhoz szokott egerek 24 órán keresztül 39 Celsius-fokig is ellenálltak, míg az akklimatizálatlan egerek maximum hat óra múlva adták meg magukat. Ez azt mutatja, hogy agyunk milyen erős és alkalmazkodóképes – és ez nem csak az egerekre vonatkozik. A hct.online szerint hasonló mechanizmusok segíthetnek nekünk, embereknek jobban megbirkózni a növekvő hőstresszsel.
Dr. Jan Siemens professzor kutatása a Heidelbergi Orvostudományi Karon azt vizsgálja, hogy az idegsejtek hogyan érzékelik és szabályozzák a hőmérsékletet. Ez azt mutatja, hogy a kiigazításoknak nem csak rövid távú hatásaik vannak; Az akklimatizált egerek hőtűrésének jelentős növeléséhez több napos intenzív hőhatásra van szükség. Ezen neuronok specifikus deaktiválásával vagy aktiválásával bebizonyosodott, hogy szerepet játszanak a lassú, de hatékony alkalmazkodás elősegítésében.
Csökkentse az egészségügyi kockázatokat
A tartósan magas hőmérséklet miatt egyértelmű, hogy további védelmi stratégiákra van szükség. Míg a rövid távú hőt a test gyorsabb reakcióival kezelik, a hosszan tartó hőstressz specifikus neuronális jelátviteli útvonalak aktiválását igényli a hipotalamuszban. Itt további kutatásokra van szükség a hosszú hőhullámok okozta egészségügyi kockázatok jobb felmérése és esetleges ellensúlyozása érdekében. A cél olyan stratégiák kidolgozása, amelyek mind az emberek, mind az állatok számára fontosak – ez a lépés sokunk számára egyre fontosabb lesz, tekintettel az éghajlatváltozásra és annak következményeire.