Wüst kemény újragondolásra szólít fel, amikor a polgárok pénzéről van szó: új nyomás a reformra!
Az NRW miniszterelnöke, Wüst a polgárok juttatásainak reformjára szólít fel, hogy igazságot biztosítsanak az alacsony jövedelműek számára.

Wüst kemény újragondolásra szólít fel, amikor a polgárok pénzéről van szó: új nyomás a reformra!
Az állampolgárok pénzéről folyó vitában Hendrik Wüst észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök határozott álláspontot képviselt az ARD Maischberger című talkshow-jában. Wüst megkérdőjelezte az állampolgári segélyben részesülők lakhatási költségeinek teljes fedezésének méltányosságát, és a kifizetések időtartamának és összegének felülvizsgálatát kérte. „Egyértelművé kell tenni, hogyan biztosíthatjuk az alacsony jövedelműek igazságosságát” – mondta. Wüst aggodalmának adott hangot amiatt is, hogy a minimunkát vállaló uniós külföldiek azonnal feltölthetik állampolgári pénzüket anélkül, hogy befizettek volna a rendszerbe. Ez a szabály máris vitát váltott ki, különösen azok körében, akik aggódnak saját anyagi biztonságuk miatt, mivel a megélhetési költségek emelkednek.
Ezzel egy időben Bärbel Bas szövetségi munkaügyi miniszter (SPD) bejelentette, hogy a lehető leghamarabb reformjavaslatokat terjeszt elő. A tervezett változtatások szigorúbb követelményeket, például magasabb szankciókat jelenthetnek a munkaügyi központ időpontjáról elmulasztó vagy az állásajánlatokat elutasító állampolgári juttatásokra. A változtatás másik megközelítése a jóléti állammal való visszaélések megelőzése, ami különösen fontos az állampolgársági ellátásban részesülő uniós külföldiek számának növekedése miatt.
Jogi követelmények és állampolgári pénzre való jogosultság
A Szövetségi Szociális Bíróság a B 4 AS 12/23 R ügyszám alatt meghatározta azokat a feltételeket, amelyek mellett az uniós polgárok és családtagjaik jogosultak állampolgári ellátásra. Ez különösen fontos azoknak az uniós polgároknak, akik hosszú ideje Németországban élnek. A konkrét ügy felperese több éve lengyel állampolgárként volt bejegyezve Németországban, és helyzete ellenére támogatást kért a munkaügyi központtól. A bíróság határozata hangsúlyozza, hogy az állampolgári ellátásra való jogosultsághoz Németországban szokásos tartózkodási hely szükséges. Ennek a szabályozásnak a követelményei pontosításra kerültek, ami erősíti az uniós polgárok helyzetét a szociális rendszerben. Az ellátásra jogosult foglalkoztatható személlyel közösségben élő gyermekek is jogosultak állampolgári ellátásra, függetlenül a szülők körülményeitől.
Érdekes módon a nem német állampolgárságú segélyben részesülők aránya Németországban a 2010-es 19,6 százalékról 2023-ra 47,3 százalékra nőtt. Carsten Linnemann, a CDU főtitkára ezt „kirívó szabályozási hézagnak” nevezte, és szigorúbb szabályozást követel a szociális rendszer visszaélésekkel szembeni védelme érdekében. Rámutatott a háborús menekültek növekvő számára, ami oka lehet ennek a növekedésnek. Szintén kritika éri, hogy a kis idejű munkaszerződések gyakran állami emelést eredményeznek, ami további lépéseket igényel. Bas támogatja Linnemann követeléseit, és úgy látja, hogy változtatásokra van szükség a jóléti állam struktúráinak védelme érdekében.
A munkáltatók felelőssége
Egy másik sürgető kérdés az illegális munkavállalókat alkalmazó munkaadók kezelése. Linnemann szigorúbb büntetések kiszabását szorgalmazza az ilyen munkaadókra, míg Bas a „teljesítmény-visszaélések kompetenciaközpontja” és a különböző hatóságok közötti jobb adatcsere ötletét hirdette. Így hatékonyabban lehetne felvenni a harcot az államot kizsákmányoló bűnözői struktúrák ellen. „Rajtunk múlik, hogy fenntartható módon megelőzzük a visszaéléseket, és ugyanakkor igazságot teremtsünk minden polgár számára” – mondta Bas.
A miniszter javaslatai és az állampolgárok pénzével kapcsolatos viták világossá teszik, hogy még sok újítás és optimalizálás vár ránk. Csak az idő fogja eldönteni, hogy ezekkel a reformokkal sikerül-e megtalálni a megfelelő egyensúlyt a segítségre szoruló emberek szükségletei és a társadalombiztosítási alapok védelme között. A 100 milliárd eurót magába foglaló országos speciális alap nagy részét, Észak-Rajna-Vesztfália pedig a legnagyobb szövetségi államként 21 milliárd eurót biztosít az iskolák és a kisgyermekkori nevelési létesítmények fejlesztésére. Ez a társadalmi struktúrák stabilizálásához is hozzájárulhat, és egy lépés a helyes irányba.
Továbbra is kérdéses, hogy a politikai szereplők hogyan fogják megoldani a támogatás és az ellenőrzés közötti egyensúlyt, miközben a polgárok pénze továbbra is nagyon népszerű, és sok ember számára fontos támogatást nyújt.
További információért olvassa el a részletes jelentéseket a Borken újság, Állampolgári pénz és napi hírek.