Suche
Mein Konto
NASA és Wuppertal: Műholdas kutatás a biztonságos űrutazásért!
Wuppertal kutatásokat folytat a NASA-val: 2026-ban és 2029-ben indulnak el a Föld-közeli űr biztonságával kapcsolatos műholdprojektek.
NASA és Wuppertal: Műholdas kutatás a biztonságos űrutazásért!
Mi történik az űrkutatás világában? Az „AtmOCube” nevű izgalmas kutatási projektet jelenleg a NASA finanszírozza, és több intézményt egyesít: a Wuppertali Egyetemet, a Jülich Kutatóközpontot és a Colorado Egyetemet. A hangsúly a földközeli űrben lévő műholdak biztonságán, valamint a légkör és az ionoszféra műholdforgalomra gyakorolt hatásán van. A NASA a közelmúltban felismerte a kis műholdak fontosságát, amelyek körülbelül 500 kilométer magasan repülnek majd, és alapvető mérőműszereket szállítanak majd Wuppertalból a légkörben lévő oxigén által kibocsátott infravörös hullámok észlelésére. E mérések célja, hogy segítsenek azonosítani a hőmérséklet-ingadozások és légáramlatok okozta zavarokat, amelyek veszélyeztethetik a műholdas forgalom biztonságát. Az éghajlatváltozás is szerepet játszik, mert hatással van az időjárásra és a Föld-közeli űrbe terjedő keringési mintázatokra. Az első mérőműszerek várhatóan 2029-ben kerülnek a világűrbe, hogy rávilágítsanak ezekre a kihívásokra. A WDR szerint ez fontos betekintést nyújt az űrutazás jövőjébe.
De ez nem minden, ami jelenleg a műholdas technológiában van. A Stuttgarti Egyetem Űrrendszerek Intézete által végrehajtott ROMEO küldetés célja a műholdak biztonságosabb bejutása a belső sugárzási övbe. A hangsúly itt a műholdbusz sugárzástűrő képességének bemutatásán van. Egy kis kiemelés: A műholdat olyan motorral látják el, amely 2000 kilométer fölé tudja növelni az apogeumot. Ha azonban a motor meghibásodik, van egy okos terv: a perigeszt leengedik, nehogy űrszemét keletkezzen. Ez összhangban van az űrszemét-csökkentés európai magatartási kódexével, amely 25 éven belül megköveteli az újbóli belépést. A ROMEO-nál új technológiákat is tesztelnek alacsony (LEO) és közepes Föld körüli pályákon (MEO), amelyek célja, hogy hozzájáruljanak az éghajlat- és űridőjárás-kutatáshoz, ahogyan az [IRS Stuttgart] oldalon olvasható (https://www.irs.uni-stuttgart.de/forschung/satellitentechnik/kleinsatellitenprogramm/romeo/).
Egy pillantás az éghajlati veszélyekre
A kihívások, amelyekkel az AtmOCube és a ROMEO küldetés is foglalkozik, szélesebb összefüggésben vannak. Az éghajlatváltozás nemcsak bolygónk időjárását érinti, hanem a Föld-közeli űr viszonyait is. Ezeknek a változásoknak a következményei jelentős jelentőséggel bírnak a jövőbeli műholdas küldetések szempontjából. Kutatásaikkal a tudósok reményt ébresztenek abban, hogy a megszerzett adatok hozzájárulnak a műholdas forgalom biztonságosabbá tételéhez – ez a téma különösen a klímaváltozás idején válik egyre aktuálisabbá.
Az egyetemek és kutatóközpontok közötti szinergikus együttműködés azt mutatja, hogy a nemzetek összefognak, hogy megfeleljenek a jövő kihívásainak. Valami tényleg történik, és a műholdas technológia fejlesztései hamarosan új dimenziókat nyithatnak meg – mind a klímakutatásban, mind a zavartalan műholdas forgalom biztosításában.