Felmérés: a németek 63%-a támogatja Merz vitatott városképi kijelentéseit!

Felmérés: a németek 63%-a támogatja Merz vitatott városképi kijelentéseit!

Jelenleg egy élénk téma vonzza a figyelmet: Friedrich Merz szövetségi kancellár nyilatkozatai az úgynevezett „városképről” és a migrációról. A ZDF jelenlegi politikai barométere szerint, amelyet 2023. október 23-án készítettek 1038 szavazásra jogosult személy bevonásával, a megkérdezettek 63 százaléka támogatja Merz véleményét, 29 százalékuk pedig indokolatlannak tartja. Különösen figyelemre méltó, hogy a 35-59 éves korosztályban az egyetértés 70 százalékos, míg a fiatalabb válaszadók - 18-34 évesek - csak 42 százalékban értenek egyet. A 60 év felettiek 66 százaléka ért egyet a véleményével délnémet újság jelentették.

Merz a közelmúltban megjegyezte, hogy a szövetségi kormány azon dolgozik, hogy kijavítsa a migrációs politika korábbi kudarcait. Világossá tette, hogy a városképi problémák elsősorban az állandó lakóhellyel nem rendelkező, a szabályokat be nem tartó migránsoktól származnak. Ezek a kijelentések nagy feltűnést keltettek, mint ez t online műsorok, különösen a zöld politikusok bírálatán keresztül, akik Merz előadását „keretezésnek” minősítik. Az olyan kritikusok, mint Erik Marquardt, azt kifogásolják, hogy a politikai barométer grafikája tévesen azt sugallja, hogy a széles körű jóváhagyás Merz eredeti, nem konkrét kijelentéseire utal.

A polgárok biztonságérzete

A felmérésben a megkérdezettek összesen 66 százaléka érezte magát biztonságban vagy valamelyest biztonságban közterületen. Csak 25 százalék érzi magát bizonyos fokú bizonytalanságnak, míg 8 százalékuk azt mondja, hogy nagyon bizonytalan. Érdekes módon csak a válaszadók 18 százaléka lát problémát a menekültekkel a lakóhelyén, míg 74 százalékuk nem, vagy csak kisebb problémákat észlel. Ezek a számok azt tükrözik, hogy bár a bizonytalanság szétszórt érzése tapasztalható, a konkrét problémák sok esetben csekélynek számítanak.

Merz maga is hangsúlyozta, hogy 2024 augusztusa és 2025 augusztusa között 60 százalékkal csökkent az új menedékkérelmek száma. Véleménye szerint a szövetségi belügyminiszternek kell lehetővé tennie és végrehajtani a visszatérést. De ez a téma nem mentes a vitától. Katharina Dröge, a Zöld Párt vezetője több tisztességre szólította fel Merzt, és bántónak és diszkriminatívnak minősítette kijelentéseit. Ezt különösen pikánssá teszik Markus Söder CSU-vezér kijelentései, aki szintén a „városkép” kifejezést használta, és felhozta a nem bűnöző szírek és afgánok visszatérésének lehetőségét.

Beszélgetés a migrációról és a biztonságról

De mit is jelent pontosan a „városkép” kifejezés? A kritikusok szerint ez egy eufemisztikus kód a nem németnek vagy nem fehérnek tartott emberek látható jelenlétére. Nina Perkowski szociológus leírja, hogy ez a kifejezés a nyugtalanság érzését táplálja, és segít legitimálni a deportálásokat. A Német Közgazdaságtudományi Intézet legújabb tanulmányai is azt mutatják, hogy a bűnözéstől való félelem gyakran nem felel meg a bűnözés tényleges alakulásának.

A bevándorlási és biztonsági kérdésekről szóló tudósítás nemcsak félelmeket szított, hanem a németországi diskurzus hangját is jobbra tolta. Az emberek a rasszizmust, a diszkriminációt és a társadalmi kirekesztést jelentik a biztonságukat megkérdőjelező fő fenyegetésként. Ez azt mutatja, hogy a migrációról és a városképről szóló vitának nemcsak politikai, hanem mélyen emberi dimenziója is van, amelyet meg kell erősíteni a társadalom felfogásában.

Összességében még várni kell, hogy ez az összetett diskurzus hogyan fejlődik tovább. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a migránsok megítélését és városképre gyakorolt ​​hatását sokan eltérően értelmezik – a nyilvános vitának pedig még koránt sincs vége.