A pirmasensi házaspár több mint 3300 eurót kap – nincs miért dolgozni!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Egy pirmasensi házaspár több mint havi 3300 euró állami segélyben részesül. A munkához való hozzáállása vitákat vált ki.

Ein Pärchen aus Pirmasens bezieht über 3.300 Euro monatlich an staatlichen Leistungen. Ihre Einstellung zur Arbeit sorgt für Kontroversen.
Egy pirmasensi házaspár több mint havi 3300 euró állami segélyben részesül. A munkához való hozzáállása vitákat vált ki.

A pirmasensi házaspár több mint 3300 eurót kap – nincs miért dolgozni!

Egy heves vitákat kiváltó ügyben egy pirmasensi házaspár több mint havi 3300 euró állami juttatást kap. Angelique (20) és Mike (25) lenyűgözően bemutatják a jelenlegi rendszer működését, ugyanakkor kérdéseket vetnek fel a méltányossággal és a fenntarthatósággal kapcsolatban. Az összeg a munkanélküli segélyből, az állampolgári segélyből, a gyermek után járó pótlékból és a gyermek után járó pótlékból áll. Egy közelmúltbeli félreértés még azt is eredményezte, hogy Mike-ot mind a közösségi ellátásokra, mind a munkanélküli segélyekre jóváhagyták, ami további médiafigyelmet kapott.

Angelique és Mike egyértelműen élvezik az életmódjukat. A havi törlesztőrészletek gyakran a hónap 25-én merülnek fel. A pár nyíltan bevallja, hogy nem sok értéket tulajdonítanak a munkának, ehelyett „fogyasztó” módon költik el a pénzüket. Vásárlásai gyakran impulzívak – drága harapnivalók és italok szerepelnek a bevásárlólistán. Mike beszámol arról, hogy időnként 200 euróval sétál a tárcájában, amit ugyanazon a napon költött. számlákat fizetni? Ez nem az ő gondjuk. Ha elfogy a pénz, anyagi támogatást kérnek a családtagoktól.

Nyilvános reakciók és televíziós kritikák

A pár helyzete heves vitát váltott ki. Az RTL Zwei „Szegény Németország” című dokumentumfilmjének nézőit felháborítja a házaspár viselkedése, amelyet az adófizetőkkel szembeni tiszteletlenségnek tartanak. Különösen Mike és Angelique kijelentése, miszerint „nem éri meg Németországban dolgozni”, kelt feltűnést. Az RTL Zwei azonban hangsúlyozza, hogy az állampolgári segélyben részesülők többsége mindenképpen motivált a munka világába való visszatérésre.

Ebben az összefüggésben különösen fontos a polgárok pénzéről szóló vita, amely 2023 januárja óta felváltotta a Hartz IV-et. A vita a társadalmi igazságosság és a munkaerő-piaci ösztönzők hatékonyságának kérdése körül forog. A kritikusok azzal érvelnek, hogy a juttatások szintje csökkentheti a munkavállalásra való ösztönzést, míg a támogatók ellenzik, hogy ezek szükségesek az egzisztenciális szükségletek kielégítéséhez és a társadalmi részvétel lehetővé tételéhez.

A jóléti állam kihívásai

A politikai vita központi vitapontja a 14-20 euró, amelyet az FDP parlamenti képviselőcsoportja túl nagyvonalúnak és ezért a munkavállalásra károsnak minősít. Az adatok azonban azt mutatják, hogy az állampolgári kedvezmény bevezetése óta nem volt megugrás a kedvezményezettek száma. Az IAB tanulmánya még azt is kimutatja, hogy az első évben csökkent azoknak az embereknek a száma, akik munkát vállaltak az alapvető biztonsági kedvezményezettek körében. Ez alapvető kérdéseket vet fel: Valóban az állampolgári pénz az oka ennek a fejleménynek? Vagy vannak más tényezők, amelyeket a lehető leghamarabb figyelembe kell venni?

Gyakran figyelmen kívül hagyott szempont az állampolgárok segélyeinek magas szintű igénybevétele, amely tíz jogosultból körülbelül négyet érint. Ennek okai a megbélyegzés és a bürokratikus akadályok. Ez arra utalhat, hogy a rendszer tényleges költségei alacsonyabbak a feltételezettnél, ami tovább szítja a jóléti állam hatékonyságáról szóló vitát.

Amint azt a polgárok juttatásairól szóló vita mutatja, mindig kihívás marad megtalálni az egyensúlyt a szociális biztonság és a munkavállalási ösztönzők között. Angelique és Mike esete csak egy kis darabja a mozaiknak egy sokkal nagyobb képben, amely a német szociálpolitikát érinti és mindannyiunkat érint.