A szakszervezetek, mint kulcs a túlképzettség ellen: így profitálsz!

A szakszervezetek, mint kulcs a túlképzettség ellen: így profitálsz!

A mai munka világában a túlképzettség egyre égetőbb kérdéssé válik. A Trieri Egyetem izgalmas tanulmánya kiemeli, hogy a szakszervezeti tagok kisebb valószínűséggel szenvednek túlképzettségtől, mint nem szervezett kollégáik. Az elemzés több mint 33 000 ember longitudinális adatait tartalmazza 1984 óta. Az eredmények szerint a szakszervezeti tagok 15,2 százalékkal kisebb eséllyel lesznek túlképzettek a pozíciójukra, mint a nem szakszervezeti tagok. Ennek számos tényezője lehet, többek között a túlképzettség elkerülésére vonatkozó jobb információ és a kollektív tárgyalások során elért erősebb alkupozíció, ahogyan a 5Vier beszámol.

Ennek a kérdésnek a jelentősége különösen világossá válik, ha figyelembe vesszük, hogy az OECD szerint 2022-ben Németországban a munkavállalók 18,8 százaléka volt túlképzett. Ez jól mutatja a probléma mértékét, amelyet gyakran elégedetlenség, csökkenő motiváció és alulfizetettség kísér. Emellett a szakszervezet jobb munkakörülményeket és magasabb fizetéseket kínál a tagoknak, ami nemcsak az elégedettséget növeli, hanem a méltányosabb fizetést is elősegíti.

Mi a túlképzettség?

De mit is jelent valójában a túlképzettség? A Digital Institute szerint a túlképzettség akkor fordul elő, ha az alkalmazottak több képesítéssel és készségekkel rendelkeznek, mint amennyi a jelenlegi pozíciójukhoz szükséges. Különféle munkavállalói csoportok különösen érintettek, beleértve a főiskolát végzetteket is, akik olyan munkakörben dolgoznak, amelyek nem felelnek meg készségeiknek. A túlképzettség két kategóriába sorolható: alapfokú, ahol a formális iskolai végzettség felülmúlja a munkaköri követelményeket, és középfokú, ahol a tényleges készségek és követelmények között nincs egyensúly.

Ha egy kicsit jobban megnézed, látni fogod, hogy az elmúlt évtizedekben nőtt a túlképzettség. Ennek egyik oka lehet az egyetemet végzettek növekvő száma, akik gyakran nem igényelnek megfelelő végzettséget a munkaerőpiacon. A technológiai fejlődés és a globalizáció folyamatosan változtatja a munkahelyi követelményeket is.

A túlképzettség előnyei és hátrányai

De ahogy az lenni szokott, vannak pozitív szempontok is: a túlképzett alkalmazottak gyakran a feladatok szélesebb körét képesek ellátni, és jobban alkalmazkodnak a változásokhoz. Nemcsak több tapasztalatot, hanem friss perspektívákat is hoznak a cégbe. De van a sötét oldal is. Sok túlképzett alkalmazott alulképzettnek érzi magát, ami frusztrációhoz és elégedetlenséghez vezethet. Ennek negatív következményei lehetnek, mint például nagyobb ingadozás és csökkent termelékenység, amint azt az elemzés is mutatja.

• 2014 gaben nur 14 % der Erwerbstätigen an, dass ihre Qualifikation dem Job entspricht.
• Dabei waren 11,8 % überqualifiziert, und nur 2,1 % unterqualifiziert.
• Männer berichteten häufiger von einer adäquaten Qualifikation als Frauen.
• Besonders hoch war der Anteil an Überqualifizierten bei Hilfsarbeitskräften mit über 36,2 %.

Egy okos stratégia a túlképzettség kezelésére az lehetne, ha az alkalmazottak aktívan dolgoznának a fejlesztésükön, és nyíltan beszélgetnének munkaadóikkal. Ugyanakkor a cégeknek át kell gondolniuk munkaerő-felvételi folyamataikat, és népszerűsíteniük kell a felnőttképzési lehetőségeket, ahogy azt a Szövetségi Statisztikai Hivatal javasolja.

Ha több vita folyik ezekről a kérdésekről és megoldásokat találnak, az sok munkavállaló helyzetén jelentősen javíthat. Továbbra is izgalmas látni, hogyan alakul a munkakörnyezet a következő években, és milyen szerepet játszhatnak ebben a szakszervezetek.