Saarstahl a zöld lámpára hagyatkozik: 4,6 milliárd az alacsony CO2-kibocsátású jövőért!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Saar-vidéken az acélipart kiterjedt beruházások révén alakítják át annak érdekében, hogy kevesebb CO2-kibocsátással termeljenek. A középpontban a jelenlegi fejlemények és kihívások állnak.

Im Saarland wird die Stahlindustrie durch umfangreiche Investitionen umgebaut, um CO2-ärmer zu produzieren. Aktuelle Entwicklungen und Herausforderungen stehen im Fokus.
Saar-vidéken az acélipart kiterjedt beruházások révén alakítják át annak érdekében, hogy kevesebb CO2-kibocsátással termeljenek. A középpontban a jelenlegi fejlemények és kihívások állnak.

Saarstahl a zöld lámpára hagyatkozik: 4,6 milliárd az alacsony CO2-kibocsátású jövőért!

Az acélipar jelenleg virágzik – a szó legigazibb értelmében. A völklingeni és dillingeni Saarstahl építési munkái a terveknek megfelelően haladnak, Stefan Rauber vezérigazgató optimista. Az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású acélgyártásra való átállásnak most gyorsan kell haladnia. „Teljes gázzal megyünk” – mondja Rauber, és az új, közvetlen redukciós rendszer első nagy alkatrészeinek előrejelzése, amelyek a tervek szerint jövőre érkeznek meg, egyértelműen érezhető. A több mint négymilliárd eurós összbefektetés változatlan marad, és nagymértékben függ a szövetségi és tartományi kormányzattól kapott finanszírozástól, amint azt a SR.de jelenti.

Érdekes módon Rauber nyugodt az Arcelor Mittal kivonulását illetően a klímabarátabb acélgyártástól. Éppen ellenkezőleg – javíthatja Saarstahl értékesítési helyzetét. A feszült üzleti helyzet ellenére, tavaly mintegy 47 millió eurós veszteséggel, hangsúlyozza, hogy a „zöld” acélnak van jövője. Dillingen éves szinten 273 millió eurós többletre tekinthet vissza, még akkor is, ha ez jelentősen csökkent. Az ázsiai olcsó acél nyomása továbbra is magas, de a 2024-re vonatkozó várakozások optimisták, különösen a Saarstahlnál megcélzott megtakarítások miatt.

Verseny és kihívások

Nem szabad alábecsülni az egész iparág előtt álló kihívásokat. „A villamosenergia-árak csökkentésére szükség van a nemzetközi versenyképesség megőrzéséhez” – követeli Rauber, és a távol-keleti acéldömping elleni intézkedések is elengedhetetlenek. A WV Stahl szerint a németországi acélipar óriási jelentőséggel bír a gazdaság számára, mivel az acél körülbelül 70%-át integrált acélművekben állítják elő. Az ipar azonban nyomás alatt van – a nagyolvasztó útvonal CO2-kibocsátása körülbelül 1,7 tonna CO2/tonna nyersacél.

Ebből a bizonytalan helyzetből a zöld hidrogén fokozott használata jelenthet kiutat. Az ArcelorMittalnak már vannak ambiciózus tervei ebben az irányban. 2030-ra akár 3,5 millió tonna acélt állítanak elő zöld hidrogén felhasználásával Brémában és Eisenhüttenstadtban. A cél több mint 5 millió tonna CO2-megtakarítás, feltéve, hogy hidrogén áll rendelkezésre. Itt jól látható, hogy a hidrogén-alapú közvetlen redukciós (DRI) technológia kulcsszerepet játszik a károsanyag-kibocsátás csaknem nullára csökkentésében – magyarázta ArcelorMittal.

Kitekintés a jövőbe

A versenyképesség megőrzése érdekében minden játékosnak össze kell fognia. Ma egy modern acélműnek a fenntarthatóság és a környezetvédelem kérdéseire is figyelnie kell. Németországban az acélipar nemcsak komoly kihívásokkal néz szembe, hanem óriási lehetőségekkel is. A hidrogén felhasználása az acélgyártásban ígéretes technológia, amely a nemzetközi versenyben is kulcsfontosságú lesz. A szakértők arra számítanak, hogy ezek a technológiák egyre szélesebb körben elterjednek az EU éghajlat-politikai céljainak elérése érdekében.

Ha a saar-vidéki acélmű átalakítása a tervek szerint halad, az nemcsak Saarstahl, hanem az egész német acélipar számára is átütő lépés lesz. Végül az EU legnagyobb acélgyártójaként Németország a globális értékláncokban is fontos szerepet játszik. Továbbra is izgalmas látni, hogy a vállalatok képesek-e megfelelni a kihívásoknak, és meg tudják-e határozni az irányt a fenntartható jövő felé.