Szellemhálók a Großer Plöner Seeben: több mint 500 méter visszanyerése!

Szellemhálók a Großer Plöner Seeben: több mint 500 méter visszanyerése!

Aggasztó incidens történt a közelmúltban az Olsborg-sziget melletti Nagy Plön-tóban: végre előkerültek a hónapok óta a vízben heverő szellemhálók. A KN jelentése szerint Andreas Tonn búvár a halászati ​​ellenőrző hatóság munkatársaival és egy helyi halászati ​​társasággal együtt hajtotta végre az intézkedéseket. A mentés során nem kevesebb, mint három halcsapda került elő, a hálók teljes hossza meghaladta az 500 métert, ami jóval nagyobb, mint az eredetileg feltételezték.

Képzeld el: több mint 100 elhullott és rosszul lebomlott halat találtak ezekben a csapdákban, miközben sok más hal még életben volt. Kérdéseket vet fel az a sokk, hogy ezek a fogási mutatók az elsüllyedt jelzőbóják miatt más halászok számára láthatatlanok voltak. A hálókat elfelejtették, ellopták, esetleg a halászok hibáztak? Továbbra sem világos, hogy a halcsapdák miért feküdtek észrevétlenül a tóban olyan sokáig. A felelős horgász, akinek cége kezeli a vizet, hangsúlyozza, hogy ezek a hálók nem részei a horgászlétesítményeinek.

Az ellenőrzés és ártalmatlanítás

A felépülés után a hálókat és a halakat kék műanyag kukákba helyezték, és további vizsgálat céljából elszállították. Az elhullott halak ártalmatlanításához megfelelő kezelésre van szükség. A mentőakció körülbelül két és fél óráig tartott, és a Halászati ​​Ellenőrző Hatóság értesítése után azonnal megszervezték. Az ilyen incidensek nemcsak helyi aggodalomra adnak okot, hanem egy szélesebb körű problémára is rávilágítanak.

Az elveszett halászfelszerelés, ahogyan a szellemhálókat is ismerik, az óceánok egyik legnagyobb baja. Az NDR szerint az elveszett halászati ​​anyagok az óceánok műanyaghulladékának körülbelül 50%-át teszik ki. Mecklenburg-Elő-Pomeránia foglalkozott a problémával, és 2029-ig 1,5 millió eurót kíván rendelkezésre bocsátani az ilyen hálózatok felkutatására és helyreállítására. A WWF schleswig-holsteini kísérleti projektje szintén a mentéssel foglalkozik. Az elmúlt években már több mint 7,5 tonna nettó anyagot sikerült visszanyerni.

A globális hatás

A szellemhálózatok kérdése messze túlmutat Schleswig-Holstein határain. Az OceanCare nemzetközi tengervédelmi szervezet kötelező érvényű iránymutatások bevezetését szorgalmazza az elhagyott halászfelszerelések korlátozására. Európában az összes tengerparti szemét negyede halászfelszerelés, és számos vízen folyamatosan pusztító jelenségek figyelhetők meg – a tengeri szemétbe keveredett állatok csaknem 80%-a megsérül vagy elpusztul. A „Global Ghost Gear Initiative” célja a probléma nemzetközi szintű leküzdése.

Az egészségügyi dimenzió is ijesztő: a bomló halászfelszerelésekből származó mikroműanyagok bejuthatnak táplálékláncunkba, és egészségkárosodást okozhatnak a tengeri állatokban. Az UNEA 2022. évi 5/14. sz. határozata új keretet kíván létrehozni a műanyagszennyezés elleni küzdelemhez, de egyelőre hiányzik a halászfelszerelések életciklusának minden aspektusára kiterjedő jogi keret.

A Großer Plön-tóban a közelmúltban végzett mentési munkálatok jelentős intézkedés, de azt is megmutatják, hogy milyen sürgősen szükség van hatékony megoldásokra és hosszabb távú stratégiákra. Csak a halászok és a hatóságok tudatosságának és együttműködésének köszönhetően lehetséges a tengeri élőlények számára halálos csapda elleni küzdelem.