Vörös riasztás: 2025. szeptember 19-i árvízi figyelmeztetés a Balti-tengeren!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Viharhullámok a Balti-tengeren: Jelenlegi vízállások 2025. szeptember 19-én. Biztonsági utasítások és statisztikai fejlesztések fókuszban.

Sturmfluten an der Ostsee: Aktuelle Pegelstände am 19.09.2025. Sicherheitshinweise und statistische Entwicklungen im Fokus.
Viharhullámok a Balti-tengeren: Jelenlegi vízállások 2025. szeptember 19-én. Biztonsági utasítások és statisztikai fejlesztések fókuszban.

Vörös riasztás: 2025. szeptember 19-i árvízi figyelmeztetés a Balti-tengeren!

A Balti-tengeren ismét elkezdődött a viharhullámszezon. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy az évente többször előforduló viharhullámok állandó kihívást jelentenek a part menti régiókban. A Szövetségi Tengerészeti és Vízrajzi Ügynökség információi szerint 2022 júliusa és 2023 júniusa között összesen öt vihar volt, míg a 2021/2022-es szezonban hetet regisztráltak. A kisvízi események tekintetében is megfigyelhető egy tendencia: a 2022/2023-as szezonban két, az előző szezonban négy kisvízi esemény volt.

Az árvízi figyelmeztetések a megelőzés fontos szempontjai. Nemcsak a szövetségi és a tartományi kormányok felelősek, hanem a rendőrség és a tűzoltóság is. Az árvízvédelmi központ minden szövetségi államban aktív, és különféle csatornákon keresztül kommunikál – legyen szó rádión és televízión, hangszórós teherautókon vagy figyelmeztető alkalmazásokon keresztül. Jelenleg Kiel-Holtenau átlagos vízszintje 504 cm, míg a valaha mért legmagasabb árvízszint elérte a 797 cm-t.

A különböző viharhullám-osztályok

A viharlökések besorolását illetően különböző kategóriák különböztethetők meg: Viharlökésről akkor beszélünk, ha a víz 1,00 és 1,25 méter között mozog az átlagos vízszint felett. Közepes viharlökés esetén ez 1,25-1,50 méter, a heves viharlökések elérik az 1,50-2,00 métert, a nagyon erős viharos hullámok pedig meghaladják a 2,00 métert. A Balti-tenger délnyugati részén feljegyzett legsúlyosabb vihar pusztító következményekkel járt 1872 novemberében, 271 ember halálát okozva.

A térség vízállása jelenleg változó. Például a Krückaunál 697 cm-es vízállást mértek, míg az Elbán 640 cm, az Északi-tengeren pedig 538 cm. A Eider vízszintje is érdekes fejlődést mutat 471 cm-en. Ezek a jelenlegi méréseink a [hsi-sh]-tól (https://hsi-sh.de/).

Viselkedési szabályok viharos hullámok idején

Figyelembe véve, hogy a helyzet milyen gyorsan változhat, fontos felkészülni. Van néhány fontos viselkedési szabály viharhullámok idején: kapcsolják ki az áramot és a gázt, biztosítsák a személyes holmikat, legyen elérhető akkumulátoros rádió és zseblámpa. A menekülési útvonalak megtervezése szintén kulcsfontosságú, az utánpótlás felhalmozása és a part menti területek elkerülése mellett.

Egy másik pont az emelkedő tengerszint, ami a jövőben nagyobb viharhullámokhoz vezethet. A Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás ronthatja a veszélyhelyzetet, miközben a helyi antropogén intézkedések, például a torkolatok kiterjesztése is hatással lehet a vízszintre.

Összességében a Balti-tengeren kialakult viharos helyzet továbbra is komoly probléma. A megfelelő információkkal és viharhullámok esetén meghozandó intézkedésekkel jobban megvédheti magát és másokat. Fontos, hogy ne csak az aktuális vízállásokat figyeljük, hanem a hosszú távú fejlesztéseket is figyelembe vegyük, és ennek megfelelően cselekedjünk.