A Big Tech a célkeresztben: Az Amazon és a Google veszélyezteti demokráciánkat?

A Big Tech a célkeresztben: Az Amazon és a Google veszélyezteti demokráciánkat?

2025. július 1-jén világossá válik, hogy az olyan nagy digitális platformok ereje, mint az Amazon, a Google és a Meta, nemcsak a gazdaságban, hanem a demokráciában is egyre fontosabbá válik. Ezeket a cégeket új titánoknak tekintik, amelyek jelentős bevételt generálnak az online kereskedelem és a hirdetések révén. De ahogy alakítják a gazdasági tájat, kritikus hangok figyelmeztetnek arra, hogy dominanciájuk veszélyezteti a demokráciát. Az ORF jelentése szerint ezt a hatást még „digitális államcsínynek” is nevezték, mivel a platformok nagymértékben meghatározzák, hogy a felhasználók mit olvashatnak, hallhatnak és láthatnak.

A technológiai vállalatok befolyásáról szóló vita azonban messze túlmutat a múlton. Az olyan online platformok, mint az X, a TikTok és a YouTube, megkérdőjelezik a nyilvános vitát és a véleménynyilvánítás szabadságát. Hozzászólásukban olyan szakértők, mint Anna Jobin és Manuel Puppis foglalkoznak a platformok szabályozásával járó kihívásokkal. Európában például a tudósok szerint a véleménynyilvánítás korlátozása addig megengedett, amíg az a közérdeket szolgálja. A szabályozás azonban forró krumpli, különösen, ha a legális, de potenciálisan káros tartalmak kezeléséről van szó.

A platformerő veszélyei

A technológiai óriások gyakran a kritika középpontjában állnak, mivel fenyegetést jelentenek a versenyre és a szabadságra. A Német Gazdaságkutató Intézet megjegyzése világossá teszi, hogy csak néhány vállalat nem csak a piacokat akarja irányítani, hanem aktívan befolyásolni is a politikai diskurzust. Mark Zuckerberg például az amerikai technológiai társaságokkal szembeni versenyszankciók megakadályozását szorgalmazza. Ez egy olyan környezetben történik, ahol még azt is bejelentette, hogy lemond a tények ellenőrzéséről – teret teremtve a dezinformációnak. Tegyük fel magunknak a kérdést, mit jelent ez demokráciánknak!

A gazdasági hatalom és a politika kapcsolata ma már nem titok. Az olyan vállalkozók, mint Elon Musk és Jeff Bezos, nem csak az üzleti siker érdekében használják platformjaikat, hanem a politikai döntések befolyásolására is. Musk cenzúrázza a tartalmat az X-en, míg Bezos a Washington Postot irányítja, ahol fontos politikai vélemények formálódnak. A szakértők ezeket a fejleményeket a demokratikus társadalom alapjait veszélyeztető plutokrácia kialakulásának nevezik.

A megoldások keresése

Strukturális reformokat követelnek e vállalatok hatalmának decentralizálása és a tisztességes verseny biztosítása érdekében. Egyre hangosabbak a hangok, miszerint nemcsak versenyjogi eljárásra van szükség a Google és Társa ellen, hanem valódi, mélyreható változásokra is szükség van a monopolisztikus dinamika megtöréséhez. Kinek a haszna származik igazán a jelenlegi körülményekből, és kik vannak marginalizálva? Ezek a kérdések tisztázásra várnak.

A szabályozás terén még sok a tennivaló. Az EU már hozott olyan szabályozást, mint a digitális szolgáltatásokról szóló törvény és a digitális piacokról szóló törvény, de sok platform továbbra is a törvény mellett működik. A digitális önvédelem és médiaműveltség érdekében tett erőfeszítések ellenére továbbra is meg kell jegyezni, hogy a megoldásokat nem csak egyéni szinten lehet keresni, hanem átfogó szerkezeti átalakítást igényel.

Olyan időket élünk, amikor döntő fontosságú a digitális táj újraformálása, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a verseny ne maradjon le egy demokratikus társadalomban. A labda most a politikai döntéshozók térfelén van, hogy kijelöljék a helyes irányt – mert a kérdés mindannyiunkat érint.

A témával kapcsolatos további információkért és mélyebb betekintésekért tekintse meg a cikkeket ORF, Freiburgi Egyetem és DIW.