A CDU elutasítja a nyugdíjkorhatárt: 2031-ig garantált a stabilitás!
A baden-württembergi CDU elutasította a nyugdíjkorhatár emelését, és a hosszabb munkaidőt támogatja aktív nyugdíjakkal.

A CDU elutasítja a nyugdíjkorhatárt: 2031-ig garantált a stabilitás!
Az elmúlt napokban felgyorsult a németországi nyugdíjellátásról szóló vita. Különös hangsúlyt kap a nyugdíjkorhatár kérdése. A Katherina Reiche gazdasági miniszter által vezetett baden-württembergi CDU egyértelmű álláspontot képvisel: 2029-ig nem szabad a nyugdíjkorhatárt emelni. Ezt az álláspontot megismételte Winfried Mack, a CDU parlamenti frakciójának gazdaságpolitikai szóvivője. Kifejezetten kijelentette, hogy a nyugdíjkorhatárt ebben a jogalkotási időszakban nem kell emelni, bár a szokásos öregségi nyugdíj korhatára fokozatosan 67 évre emelkedik 2031-ig. A munkaidő szükségesnek tűnhet, de a CDU arra törekszik, hogy pozitív ösztönzőket biztosítson annak érdekében, hogy az idősek tovább maradjanak a munkában.
A nyugdíjreform részeként fontos fogalomként kerül bemutatásra az új aktív nyugdíj. Ezzel akár 2000 euró adómentes keresetre is lehetőség nyílik a nyugdíjasoknak, amivel jelentősen javulhat a nyugdíjba vonulás utáni anyagi helyzetük. Ez a kezdeményezés olyan lépésnek tekinthető, amely a törvényes nyugdíjkorhatáron túli munkavállalókat a munkaerőpiacon való részvételre ösztönzi. Mack nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jövőben megfontolandó magasabb nyugdíjkorhatár is megfontolható, amint az például Dániában is látható, ahol 2040-től már 70 éves nyugdíjkorhatárt állapítottak meg. A kritikus hangok azonban, mint például Verena Bentele, a VdK társadalmi egyesület elnöke arra figyelmeztetnek, hogy az egészségügyi okok miatt már nem tudó emberekre nehezedő nyomást általánosságban inkább a munkakörülmények javítására és például az egészségi állapot javítására kell fordítani. napközi helyek és ápolási segítségnyújtás.
Fontos változások és kihívások
A nyugdíjreformról folyó vita felfogható a demográfiai változásokra adott reakcióként és az ehhez kapcsolódó időskori szegénységgel kapcsolatos aggodalmakként is. A szövetségi kormány bejelentette, hogy a nyugdíjszinteket 2031-ig az átlagos bruttó jövedelem 48 százalékán kell stabilizálni. Ez a stabilizálás a szövetségi költségvetésből származó támogatásokon keresztül valósul meg, de ez hosszú távon pénzügyi kihívásokhoz vezethet. A Rentenportal szerint egy fenntarthatósági alapot is létrehoznak a nyugdíjfinanszírozás megerősítésére.
Ami a nyugdíjazási módokat illeti, a korhatár továbbra is 67 év, bár a 45 év feletti nyugdíjbiztosításba befizetett személyek továbbra is levonás nélkül vonulhatnak nyugdíjba. Emellett 2026-tól bevezetik a korengedményes nyugdíjat is, amelynek keretében minden 6 és 18 év közötti iskolás után havi 10 eurót kell befizetni a nyugdíj-előtakarékossági számlára. A kritikusok ugyanakkor rámutatnak, hogy a mostani reformok számos sarokköve, például az aktív nyugdíjak elsősorban a magasabb keresetű nyugdíjasok hasznát vehetik, míg a szociálisan gyengébb rétegek aligha részesülnek.
A nyugdíjasok valósága Németországban
A Deutschlandfunk szerint a valóság gyakran kijózanító. A nyugdíjasok több mint 61 százaléka nettó 1200 eurónál kevesebbet kap havonta. Különösen aggasztó az egyedülállók helyzete, minden harmadik embernek kevesebb, mint nettó 750 euró áll rendelkezésére. A felosztó-kirovó rendszeren keresztül finanszírozott kötelező nyugdíjbiztosítás a demográfiai fejlemények miatt komoly kihívásokkal néz szembe. Szakértők egyre nagyobb pénzügyi szűk keresztmetszetek kialakulására figyelmeztetnek, amit a megélhetési költségek és a kapcsolódó nyugdíjjogosultságok emelkedése is súlyosbíthat. A Gazdasági Minisztérium tudományos tanácsadó testülete egyértelművé teszi, hogy ez a fejlemény „hirtelen növekvő finanszírozási problémákhoz” vezethet.
Összességében egyértelmű, hogy Németországban a nyugdíjpolitika olyan változás előtt áll, amely új lehetőségeket és jelentős kihívásokat is magával hoz. A küszöbön álló változások jó kezet kívánnak a kormánytól és a társadalmi egyesületektől, hogy megtegyék a megfelelő intézkedéseket, és mindenekelőtt azt, hogy a jövő nemzedékei ne szenvedjenek szenvedést a mai politikusok döntéseitől.