Köles újratöltve: Stutensee gazdái így reagálnak a klímaváltozásra!

Köles újratöltve: Stutensee gazdái így reagálnak a klímaváltozásra!

Stutensee-Staffortban a közelmúltban figyelemreméltó tanfolyam indult: egyre több gazdálkodó fordul a köles termesztése felé, amely növény különösen nagyra becsült Afrika és Ázsia száraz vidékein. A meierhofi Thomas Meier egyike azoknak az úttörőknek, akik már két éve támaszkodnak a kölesre, hogy gazdaságilag rugalmasak maradjanak az éghajlati változások idején. Hogyan bnn.de A jelentések szerint a köles lényegesen kevesebb vizet igényel, mint a hagyományos növények, például a kukorica – mindössze 90-100 litert szárazanyag-kilogrammonként, szemben a kukorica akár 500 literrel. Ez a tulajdonság egyre fontosabbá válik, ahogy a klímaváltozás miatt gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események.

Az éghajlatváltozás nemcsak kihívásokat, hanem új lehetőségeket is jelent. Hangos mezőgazdaság.de A klímaváltozás következményei szerteágazóak: a csapadékhiány aszályhoz, ugyanakkor a túlzott csapadék a talaj erodálásához vezet. Az átlaghőmérséklet emelkedik és a vegetációs fázisok eltolódnak ebben az országban. Egyes növények, például a repce vegetációjának kezdete az 50 évvel ezelőttihez képest bő 20 nappal elhalasztotta.

Kölestermesztés a régióban

Maga a növény viszonylag igénytelen, kevés vizet és műtrágyát igényel, és csak alkalmanként igényel gyomirtást. Meier 8-10 hektáros területen termeszt kölest, és a gazdasági megtérülést is elég vonzónak látja. A kölest általában októberben takarítják be, a növényeket pedig a dél-badeni helyi malmokba szállítják, ahol kölesdarává és köleslisztté dolgozzák fel. A gluténérzékenyek számára különösen kellemes: a kölesliszt ideális gluténmentes lapos kenyér készítéséhez.

Azonban nem minden gazdálkodó olyan optimista, mint Meier. Vannak, akik, mint például Gabriele Kammerer, ragaszkodnak a bevált növényekhez, és nem szívesen termesztenek kölest. Uli Naumann mezőgazdasági mester kihívásokra hívja fel a figyelmet: A későbbi, októberi betakarítás további szárítási problémákat, valamint a rothadás és a kártevők fertőzésének kockázatát vonja maga után, ha nedves körülmények között tárolják. Továbbra is kérdés, hogy a térségben a kölestermesztés hosszú távon fenntarthatónak bizonyul-e. Szakértők becslése szerint az egész koncepció inkább átmeneti hype.

A klímaváltozás kihívásai

Emellett a klímaváltozás új kihívások elé állítja az állattenyésztést is. Az emelkedő hőmérséklet hatással lehet az állatállomány, különösen a tehenek egészségére és teljesítményére. A hozam biztosítását célzó intézkedések, például a fagyvédelmi intézkedések és az öntözőrendszerek mára elengedhetetlenné váltak a hozam biztosításához.

A régión túlmutató pillantás azt mutatja, hogy a mezőgazdaság európai szinten is változáson megy keresztül. A termesztést az éghajlati változásokhoz kell igazítani. Jelentések innen bpb.de azt mutatják, hogy számos tanulmány bizonyítja, mennyire fontos ezeknek a kihívásoknak az aktív kezelése. Ebben az értelemben, bár az új termények, például a köles tesztelése egy lépés a helyes irányba, a mezőgazdasági kritikusok figyelmeztetnek azokra a hosszú távú gazdasági kihívásokra, amelyeket ezek az alkalmazkodások jelenthetnek.