Folytatódik a vita a Kressbronner Uferweg körül: nem születik megállapodás!

Folytatódik a vita a Kressbronner Uferweg körül: nem születik megállapodás!

A Bodeni-tó melletti Kressbronnban több mint 20 éve terveznek mindenki számára egy folyóparti utat, amely most ismét a közérdeklődés középpontjában áll. A Sigmaringeni Közigazgatási Bíróság egy ideje vitatkozik e bankrenaturáció végrehajtásáról. Maga a Bodeni-tó több mint 63 kilométer hosszú és 14 kilométer széles, maximális mélysége 251 méter, partvonala pedig összesen 273 kilométer, ebből 155 kilométer Baden-Württemberghez tartozik. Történelmileg a Bodeni-tóhoz való hozzáférés hosszú ideig korlátozott volt, és a part számos része magánkézben volt. A bank megnyitását már 1975-ben megfontolták, de a konstanzi Seeuferweg tényleges építési munkálatai csak 1983-ban kezdődtek el, amikor a város megvalósította a városközpontból a Hörnlébe vezető bankközlekedést.

Kressbronnban viszont mára hosszan tartó témává vált a folyóparti ösvény körüli, 2001 óta eldőlt vita. A lakosok hevesen ellenállnak a bank intenzív renaturálását előirányzó tervek megvalósításának. A tervek között szerepel többek között egy ásványtalajjal és kavicsos töltés 30 méterig a vízbe. A felelős hatóság képviselője „apró kiigazításokról” beszél, hogy végre megegyezzenek a lakókkal. Ezen erőfeszítések ellenére a lakosok bírósági perei kudarcot vallottak, mert az igazságügyi hatóságok szükségesnek tartották a tervet a természet közelsége és a Bodeni-tó jobb megközelíthetősége érdekében. Az ítélet írásos indoklása azonban még várat magára, ami csak növeli az érintettek bizonytalanságát. Déli futár A Bodeni-tó partjainak állapota 2023-ban problémásnak számít: a partszakasz 41 százaléka természetközeli, 39 százaléka pedig természettől távoli, sőt természetidegen.

A part helyreállításának ökológiai vonatkozásai

A renaturáció sok szempontból fontos. A Bodeni-tó ökológiai partja és sekély vizű területei érzékeny zónák, amelyek rendkívüli növény- és állatvilágnak adnak otthont. Ezek a területek számos faj ívó-, költő- és táplálkozási helyszínéül szolgálnak. Fontosak a víz öntisztító erejéhez is. A Tókutató Intézet vezetője, Martin Wessels egyértelművé tette, hogy a parton meglévő építmények akadályozzák a tó és a szárazföld közötti cserét, ami a helyi vízi növények és mikroorganizmusok visszatelepítését is megnehezíti.

A partsáv egy részét még nem tudták megdolgozni, mert ott nyolc magáningatlan található, amelyek egy része betonfalú. Ezek a körülmények a vita további eszkalálódásához vezettek, és a tübingeni regionális tanács még ideiglenes kisajátítást is kért a tervezett munkák elvégzése érdekében. A fejlemények áttekintése azt mutatja, hogy az elszigetelt haladás ellenére a kressbronni renaturációs tervek átfogó megvalósítása még sokáig várat magára. Már most is nagy a vita a térségben zajló jogvitákról, és sok helyen várható a közigazgatási bíróság döntése a következő napokban. SWR szemléletesen dokumentálja a problémát és az ezzel kapcsolatos érzelmeket a lakók körében.

Összességében elmondható, hogy a kressbronni Boden-tó partjának megnyitásához és zöldítéséhez vezető út továbbra is intenzív téma, amely felforrósítja az emberek elméjét, ugyanakkor javíthatja a természeti feltételeket és a víz hozzáférhetőségét minden jövő generációja számára. Az elkövetkező napok megmutatják, hogy a Bodeni-tó ezen a keresett helyen tovább alakulnak-e, és hogyan.

A part-renaturáció ökológiai vonatkozásairól további információkért olvassa el a Bodeni-tó partszerkezetére vonatkozó tanulmány eredményeit is: LUBW.