Műalkotás a Donauparkban: Látványos tűzijáték gyönyörködteti Tuttlingent!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A tuttlingeni Donauparkban Johannes Pfeiffer művész elégette „Erdei labirintus” című alkotását, hogy a mulandóságról és a természetről szóljon.

Im Tuttlinger Donaupark verbrannte Künstler Johannes Pfeiffer sein Werk „Waldlabyrinth“, um Vergänglichkeit und Natur zu thematisieren.
A tuttlingeni Donauparkban Johannes Pfeiffer művész elégette „Erdei labirintus” című alkotását, hogy a mulandóságról és a természetről szóljon.

Műalkotás a Donauparkban: Látványos tűzijáték gyönyörködteti Tuttlingent!

Kedd este a Tuttlingen Donaupark egy egészen különleges eseményen ment keresztül, amely magával ragadta a látogatókat. Egy művész úgy döntött, hogy felégeti saját műalkotását. A kampányban részt vett az „Erdei labirintus” című alkotás, amely egyedülálló kapcsolatot hozott létre ember és természet között, mióta Johannes Pfeiffer land art és installációs művész 2003-ban megalkotta. Georgine Guber, aki gyakran látogat a Donauparkba, „összehasonlíthatatlannak” minősítette a jelenetet, mivel a lángok átalakították a művet.

Az „erdei labirintus” különböző puhafa- és rétegelt lemezek kreatív szimbiózisa volt, amelyet Pfeiffer tervezett a Tuttlingeni Állami Erdészeti Hivatallal együttműködve. Ez az installáció egy 2019-ben átalakult efemer műnek készült. Ekkor Pfeiffer lerövidítette a fatörzseket, eltávolította a fatáblákat és befeketítette a megmaradt törzseket, ami végül a „Fekete erdő” létrehozásához vezetett „Metamorphosis” címmel.

A mulandóság szimbóluma

A 22 év után lezajlott látványos égetés nemcsak a művészetet hivatott reprezentálni, hanem fontos kérdéseket is felvetni a mulandóságról, az ember és a természet kapcsolatáról. Az akciót Johannes Berner és Moritz Schneider-Strittmatter ütőhangszeresek kísérték, akiknek dobhangjai hipnotizáló hangulatot teremtettek. A tűzoltóság tűzoltószolgálata a helyszínen tartózkodott, hogy a biztonságot a folyamat teljes ideje alatt biztosítsa.

„A művészet lényege a változásban rejlik” – mondta Klaus Cerny Erdészeti Irodavezető, aki a fatörzsek kiválasztásáról és a műalkotás létrejöttéről számolt be. Szavait jól fogadták a jelenlévők, köztük Anna-Maria Ehrmann-Schindlbeck galériaigazgató is, aki kiemelte, hogy a mű milyen jól harmonizál Ovidius Metamorfózisaival, és kiemeli az erdő pozitív szimbolikáját.

A hely jövője

Uwe Keller első polgármester különösen szimbolikus eseménynek tekintette a kampányt, amely lenyűgözően hangsúlyozta a változás és a mulandóság témáit. A leégett műalkotás helyén a jövőben Florian Fiener „Micsoda cirkusz a szerencse” című új műalkotása, más néven „lebegő disznópiramis” kerül majd. Ez ismét megmutatja, hogy a művészet él és állandó változáson megy keresztül.

Ez a lenyűgöző esemény nemcsak az érzékszervek számára nyújtott élményt, hanem gondolkodásra is ösztönözte: Milyen hatással van a művészet természetfelfogásunkra? És hogyan kezeljük a mulandóságot? Kérdések, amelyek minden bizonnyal sokáig megmaradnak a résztvevők emlékezetében.