Gössl érsek 25 éves diakónussá szentel a bambergi székesegyházban!
Gössl érsek Daniel Hartmannt diakónussá szenteli a bambergi székesegyházban. Egy pillantás a diakonátus jelentésére és kihívásaira.

Gössl érsek 25 éves diakónussá szentel a bambergi székesegyházban!
Múlt szombaton, 2025. szeptember 21-én különleges alkalomra került sor a festői szépségű bambergi székesegyházban: Herwig Gössl érsek diakónussá szentelte a 25 éves herzogenaurachi Daniel Hartmannt. Ennek az ünnepélyes szertartásnak nemcsak Dániel, hanem az egész közösség számára is óriási jelentősége van. Az erről szóló információ a bambergi érsekség sajtóirodájától származik, amely bejelentette, hogy a diakóniát úgy tekintik, mint egy felkérést arra, hogy az ember saját életén keresztül hirdesse Isten igéjét.
Gössl érsek arra használta az alkalmat, hogy világossá tegye, hogy a mai társadalomban „Istentől való távolságtartás” és „Istenfeledtség” uralkodik. Ezek a fejlemények aggasztják, különösen az individualizmus, amely számos kihívást vet fel, mint például a béke és az igazságosság. Érzékeny szavaival felszólította az embereket, hogy hitük integrálódjanak a mindennapi életbe, és szorgalmazzák a közös felelősséget.
A diakonátus, mint a közösség szolgálata
A diakónussá szentelés döntő lépés a papságra törekvők számára, és a katolikus egyházon belül a pap és a püspök mellett a felszentelt szolgálat három formájának egyike. A diakónusok jogosultak a keresztelők lebonyolítására, valamint az esküvők és temetések szolgálatára. Daniel Hartmann a jövőben vállalja ezeket a feladatokat, és így közvetlenül a közösségben dolgozik.
Hartmann diakónusszentelése során több ígéretet is tett, köztük a cölibátus fogadalmát és a Krisztus példája szerinti életvitelt. Ez egy olyan hagyomány, amely megkülönbözteti a diakóniát a többi egyházi hivataltól. Érdekes módon 1968 óta a házas férfiakat is felszentelhetik állandó diakónussá anélkül, hogy a papságra törekednének. A „diakónus” kifejezés a görög „diakonos” szóból származik, amely szolgát vagy segítőt jelent, és a hivatal gyökereit tükrözi a korai római egyházban.
A diakónusnak tehát nemcsak lelki, hanem társadalmi felelőssége is van. A korai gyülekezetben a diakónusok a szegények és betegek gondozásában vállaltak feladatokat, és a püspök segédeiként tevékenykedtek. Ez a hagyomány lenyűgözően kifejezi a diakonátus fontosságát a mai világban. Daniel Hartmann számára ez az út egy új fejezet kezdete, amelyben életét a közösség szolgálatának szenteli.
A Bambergi Főegyházmegye diakónusaival kapcsolatos további részletekért és információkért az érdeklődő olvasók a hivatalos weboldalon találhatnak: Bambergi diakóniai érsekség.
Hartmann Dániel szentté avatása nemcsak személyes mérföldkő számára, hanem felhívás mindenki számára, hogy vállaljon felelősséget hitben és közösségben. Ez a szertartás emlékeztet bennünket arra, hogy az elkötelezettség és a jótékonyság ma is fontos értékek.