Veszélyben az energiaátállás? Borkum és Bajorország a földgázra támaszkodik!

Veszélyben az energiaátállás? Borkum és Bajorország a földgázra támaszkodik!

Sok minden történik Németországban az energiapolitika területén, és nagyon népszerűek a fosszilis tüzelőanyagokról való kilépésről és a kapcsolódó megújuló energiákra való átállásról szóló viták. Katherina Reiche gazdasági miniszter élen jár, és a földgázra támaszkodik, mint átmeneti technológia. Ahogy a délnémetek A jelentések szerint új földgázfúrásokra kerül sor, különösen Németország északnyugati részén, például Borkumban, valamint Bajorországban. Ezekért a projektekért csak a tartományi kormányok viselik a felelősséget, köztük az alsó-szászországi felelős miniszterek, egy zöld párt. A földgáz felhasználásával kapcsolatos minden döntés a szövetségi kormány befolyása alatt áll. A földgázt éghajlatbarátabbnak tekintik, mint a szént, bár továbbra is kérdés, hogy ez a legfenntarthatóbb megoldás-e.

De az atomenergiából való kilépés, amely 2023-ban, az utolsó német atomerőmű leállásával fejeződött be, már nyomot hagyott. E történelmi lépés után a villamosenergia-árak és a CO2-kibocsátás Németországban új mélypontra esett. Ez a fejlemény a teljes megújuló energiaellátás felé tolja az országot, amely cél 2030-ra.

A megújuló energia szerepe

Az energiaátmenethez vezető út azonban nem séta a parkban. Az ambiciózus célok elérése érdekében a nemzeti energiarendszer átfogó átalakítása szükséges. így Környezetvédelmi Intézet Mint már említettük, a szárazföldi és tengeri szélturbinák terjeszkedése központi szerepet játszik. Németország már jelentős kapacitásokat épített ki ezen a területen, és folyamatosan fektet be azok bővítésébe. A napelemes rendszerek a tetőkön és a napelemes parkokban szintén nélkülözhetetlenek. A vonzó finanszírozási programoknak és a csökkenő költségeknek köszönhetően az ilyen rendszerek telepítését egyre inkább előmozdítják.

De nem szabad elhanyagolni az energiahatékonyság növelését célzó intézkedéseket sem. A felújítások, az energiahatékony új épületek és a továbbfejlesztett technológiák csökkenthetik az általános energiafogyasztást. Minél kevesebb energiára van szükség, annál kevesebb új termelőkapacitást kell létrehozni. És itt újításokra is szükség van: a modern tárolási technológiák, mint például az akkumulátoros tárolás és a hidrogéntárolás, segítik a megújuló forrásokból származó többletenergia stabil hálózatba történő integrálását. Mindezek a megközelítések növelik villamosenergia-hálózatunk megbízhatóságát és stabilitását.

Haladás az energiaátmenetben

Az energetikai átalakulás előrehaladását nem lehet figyelmen kívül hagyni. 2024-ben a bruttó végső energiafogyasztás 22,4%-át fedezték megújuló energiák, ami 0,8 százalékpontos növekedés az előző évhez képest. A Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint 2030-ra a végső energiafogyasztás 41%-át megújuló energiából kell fedezni. 2024-ben 284 milliárd kWh villamos energiát fognak megújuló energiákból előállítani. Ez figyelemreméltó, 3%-os növekedést, és az elmúlt tíz évben csaknem megduplázódott részesedést mutat.

A legfontosabb megújuló energiaforrások ma már egyértelműek: a biomassza vezet 47%-kal, ezt követi a szélenergia 27%-kal, a fotovoltaik pedig 16%-kal. A maradék a vízenergia, a geotermikus energia és a környezeti hő között oszlik meg. Körülbelül 256 millió tonna CO₂-egyenértéket sikerült elkerülni a villamosenergia-termelésben 2024-ben, és a legtöbbet megújuló energiák felhasználásával sikerült elérni. Ezeknek a sikereknek nemcsak az éghajlatot kell erősíteniük, hanem az energiaátmenet társadalmi elfogadottságát is.

A kihívás most az energiaátálláshoz szükséges beruházások és állami támogatás fenntartása. Rugalmas és tisztességes, a megújuló energiákat népszerűsítő energiapiac nélkül Németország nehezen fogja elérni a kitűzött célokat. Még sok a tennivaló, de az akarat megvan, és ez a fő.