Lang zöld politikus az emberi jogokat szorgalmazza az ellátási lánc törvényben!
Ricarda Lang az emberi jogok fokozottabb védelmét szorgalmazza az EU ellátási láncról szóló törvényében. Az államok közötti megegyezés küszöbön áll.

Lang zöld politikus az emberi jogokat szorgalmazza az ellátási lánc törvényben!
A szövetségi kormányra nehezedő nyomás nő: Ricarda Lang, a zöldpárti prominens politikus nem finomkodik az európai ellátási lánctörvény körüli koalíciós vitában. Világossá teszi, hogy az SPD nem nézheti tétlenül, ahogy Friedrich Merz, a CDU kancellárja megkérdőjelezi a törvényt a jelenlegi formájában. Lang betekintést nyújt abba, hogy az európai jogszabályok miért olyan fontosak a méltányos termelési feltételekhez. „Az európai fogyasztóknak meg kell tudniuk győződni arról, hogy a termékeket nem kizsákmányoló körülmények között gyártják” – hangzik sürgető üzenetük. Mondhatni nagy a tét.
Az Európa-szerte megvitatott ellátási láncról szóló törvényt tavaly fogadták el, és célja az emberi jogok megerősítése a globális ellátási láncokban. „Most ott tartunk, hogy világosan meg kell értenünk a nagyvállalatok felelősségét” – hangsúlyozza Lang, aki mindenképpen szeretné megakadályozni, hogy a törvényt az üzleti szféra kritikus hangjai felhígítsák. De még hosszú az út az uniós államok közötti megállapodásig, beleértve az Európai Parlament jóváhagyását is.
Koalíciós vita az ellátási láncról szóló törvényről
Az információ szerint a Szövetségi kormány Az ellátási láncok vállalati átvilágításáról szóló törvény 2023-ban lépett hatályba Németországban. Sok vállalat számára ez valódi elmozdulást jelent a nagyobb felelősség és a versenyhátrányok elleni védelem felé a fenntartható ellátási láncok kezelése terén. A törvény 2024-től a legalább 1000 főt foglalkoztató cégekre vonatkozik.
A törvény rendelkezései egyértelműek: a vállalatok felelősek a teljes ellátási láncukért, kezdve a saját üzletágaikkal és a közvetlen beszállítóikig. Még a közvetett szállítókat is felelősségre kell vonni, amint egy vállalat tudomást szerez az emberi jogok esetleges megsértéséről. Annál egyértelműbb, hogy Lang és a zöldek ezen a ponton nem akarnak kompromisszumot kötni. „A szövetségi kormány nem támogathatja a javasolt felhígítást” – követeli.
A kihívás globális dimenziója
A probléma terjedelmét tükrözik az ijesztő számadatok, amelyekről a CSR kezdeményezés a szövetségi kormánytól: világszerte 1,4 milliárd ember dolgozik embertelen körülmények között, míg 28 millióan kényszermunka és rabszolgaság áldozatai. A COVID-19 világjárvány tovább rontotta a munkavállalók helyzetét világszerte.
Lang számára az a kérdés, hogy Európa hogyan kezeli ezt a felelősséget, elvégre az EU a legnagyobb belső piac, és ezért lehetősége van jelentős változások előidézésére. Amellett száll síkra, hogy a nemzeti szabályozásokat – például Németországban – támogassák olyan uniós szintű jogszabályok, amelyek kifejezetten a fenntartható vállalatirányításra és az emberi jogi átvilágításra szólítanak fel. „Itt az ideje, hogy jó kezet szerezzünk” – összegzi.
Hétfőn napirenden van a brüsszeli megállapodás, és minden szem a tárgyalásokra irányul. Vajon sikerül-e az EU-államoknak összefogni és világos irányvonalat felvenni, vagy a projekt a cégek ellenállása miatt bukik meg? A következő lépések határozhatják meg, hogy lépésről lépésre lehetséges lesz-e egy igazságosabb globális gazdaság.