Hatalmas erdőpusztulás az Amazonasban: mit jelent ez éghajlatunkra?

Hatalmas erdőpusztulás az Amazonasban: mit jelent ez éghajlatunkra?

A brazil Amazonason drámaian romlott az esőerdők helyzete: 1985 óta mintegy 52 millió hektárnyi természet veszett oda, ami nagyobb terület, mint Spanyolország egésze. Összességében Brazíliában a rekordok kezdete óta a veszteség aggasztó, 111,7 millió hektár, ami több mint háromszorosa Németország területének. Ezek a riasztó adatok a kezdeményezésből származnak MapBiomas, amely műholdképeket elemzi, és amely egyetemekből, civil szervezetekből és technológiai cégekből áll.

Az 1985-ig tartó csaknem öt évszázad alatt Brazíliában a mai földterület 60 százalékát már mezőgazdasági, bányászati ​​és városi célokra alakították át. De megdöbbentő módon ennek az átalakulásnak a nagy része, 40 százaléka mindössze négy évtized alatt, 1985 és 2024 között ment végbe. Különösen az 1995 és 2004 közötti években volt a legsúlyosabb erdőirtás. Az elmúlt évtizedet az éghajlati hatások, a talajromlás és a mezőgazdasági területek folyamatos terjeszkedése miatt felgyorsult erdőirtás jellemezte.

Éghajlati hatások és erdőtüzek

Az erdőirtás következményei drámaiak: Brazíliában a természetes területek aránya az 1985-ös 80 százalékról 2024-re már csak 65 százalékra esett vissza. A Föld legnagyobb vizes élőhelye, a Pantanal nyomot hagyott árvízi ciklusaiban, és 2024-et az elmúlt 40 év legszárazabb évének tekintik. 2024-ben a Pantanal vízfelülete 73 százalékkal maradt el a 2024-ig tartó évek átlagától, ami pusztító erdőtüzekhez vezetett. A Cerradóban, Brazília délkeleti nedves szavannáin az elmúlt négy évtizedben mintegy 40 millió hektár természetes növényzetet vágtak ki – ez 28 százalékos csökkenés.

Ezen aggasztó fejlemények közepette Luiz Inácio Lula da Silva elnök ígéretet tett arra, hogy 2030-ra „nulla erdőirtás” lesz Brazília számára. Ez a bejelentés a közelgő COP30 globális klímakonferencián várható novemberben, az Amazonas régióban található Belémben, ahol olyan témák is napirenden vannak, mint az éghajlatvédelem és az erdőirtás. Ezen ígéretek ellenére továbbra is nagy nyomás nehezedik az Amazonas erőforrás-felhasználására.

Globális erőfeszítések az erdők megmentésére

Az erdőirtás kérdése nemcsak brazil, hanem globális probléma. Az ENSZ glasgow-i COP26 klímakonferenciáján több mint 100 ország vállalta, hogy 2030 végéig megállítja az erdők és más tájak pusztítását. Az aláírók között olyan prominens nemzetek is vannak, mint Brazília és Oroszország. Ezt a határidőt azonban a klímaaktivisták túl későnek bírálják, miközben a brit vezetők hangsúlyozzák az erdők fontosságát a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozásában.

Az erdőirtás elleni küzdelemről szóló nyilatkozatot több mint 20 milliárd dollár értékű pénzügyi csomag támogatja. Ez a megállapodás világszerte olyan országokra vonatkozik, amelyek a globális erdők több mint 85 százalékának adnak otthont, beleértve az Amazonas esőerdőit is. E nemzetközi keretfeltételek ellenére egyértelmű, hogy az erdőirtás, különösen az Amazonason, továbbra is megállíthatatlanul halad. A következő néhány év döntő fontosságú ahhoz, hogy valóban változást érjünk el.