Az 50. Balettnapok megnyitója: Neumeier sellője lenyűgöz!

Az 50. Balettnapok megnyitója: Neumeier sellője lenyűgöz!

Izgalmas fejezet kezdődött a tánc világában! Beindul az 50. Hamburgi Balettnapok, és John Neumeier „A kis hableány” című remekművének előadásával kezdődik. A Hans Christian Andersen csodálatos tündérmeséjén alapuló produkciót eredetileg 2005. április 15-én mutatták be a koppenhágai Dán Királyi Balettben, a szerző 200. születésnapja alkalmából. Most a Hamburgi Állami Operaház nagy házában áll a közönség egy újonnan színpadra állított változat előtt, amely sokakat meglep és örömet okoz. Az NDR jelentése szerint a társulat mindössze 18 nap alatt egy összetett koreográfiát vitt a színpadra, és Lloyd Riggins, a társulat igazgatóhelyettese „színházi csodának” minősítette az előadást.

A Hamburgi Balettnapok nemcsak izgalmas időszakot nyitnak meg, hanem szemet gyönyörködtető környezetben is. Különösen Demis Volpi „Demian” című filmjének hiányzó premierje késztetett néhány nézőt a jegyek lemondására. Az eredmény a nézőtéren számos üres ülőhely lett – ez a kép atipikusnak tűnik ilyen ünnepi környezetben. Egy néző jól összefoglalta: ahelyett, hogy a meglévő hagyományokat követték volna, egy igazi új kezdetet akartak. Ezt a beszélgetést tovább serkentik azok a körülmények, amelyek Volpi lemondásához vezettek; a színfalak mögött a helyzet minden, csak nem könnyű.

Egy pillantás a produkcióra

A „Kis hableány” a víz alatti álmok és az emberek rideg valóságának vegyes világát kínálja. A címszerepet a tehetséges Xue Lin játssza, míg Louis Musin a titokzatos tengeri varázslót alakítja. John Neumeier koreográfiájával olyan érzelmi mélységet teremt, amely megérinti a közönséget, és egyben foglalkozik a karakterek pszichológiai összetettségével. Maga Neumeier nemcsak a koreográfiát szerkesztette, hanem a díszlettervezésért és a jelmezekért is felelt, amelyek különféle kulturális hagyományokon, köztük afrikai és balinéz hatásokon alapulnak.

Lera Auerbach zenéje harmonikusan illeszkedik a narratívába, és megerősíti a darab érzelmi pillanatait. A sellő keserédes dallamait tükrözi, aki a szerelem, az áldozatvállalás és a fájdalmas választás között érzi magát. A táncosoknak nemcsak fizikai teljesítményüket kell bemutatniuk, hanem érzelmileg is mélyen azonosulniuk kell szerepükkel, hogy megmutassák a sellő átalakulását – ez a folyamat Andersen saját életrajzának gyökereit idézi.

Egy örökség és egy kilátás

Nem lehet alábecsülni Neumeier János örökségét a balett világában. A Frankfurti Balett eljegyzése után alakította a hamburgi társulatot, és több mint 140 saját alkotásával sok sokrétű alkotással gazdagította a globális balettet. A karakterek pszichológiai dimenzióira és fejlődésükre való tekintettel új perspektívát hoz a klasszikus történetekbe. Jövő vasárnap Neumeier személyesen beszél az 50 éves Balettnapokról, és reflektál a művészeti ág lehetőségeire és kihívásaira.

A bizonytalanságok és a kritikus hangok ellenére továbbra is nagy a várakozás a Balettnapok hátralévő előadásaira. Az idő megmutatja, hogyan fog fejlődni a hamburgi balettbiznisz, és milyen új történeteket mesélnek majd el a tehetséges táncosok és koreográfusok. Egy igazi új kezdet, ahogy azt sokan szeretnék, talán már a levegőben lehet. Ezek a balettnapok számos új kreatív út kiinduló jelzései lehetnek.