USA a tekintélyelvűségben: Daase veszélyre figyelmeztet a NATO-ra!

USA a tekintélyelvűségben: Daase veszélyre figyelmeztet a NATO-ra!

A nagy nemzetközi feszültségek és a közelgő NATO-találkozók közepette Christopher Daase frankfurti konfliktuskutató a közelmúltban Irán elleni amerikai katonai csapások nemzetközi jogi vonatkozásainak közelebbi vizsgálatát szorgalmazza. Daase szerint ezek a támadások nem csak erőszakos eszkalációként értelmezhetők, hanem a NATO „többletteherjeként” is. A tudós szerint Európának komolyan fel kell tennie magának a kérdést, hogy az USA valójában mennyiben képviseli az európai érdekeket, különösen az általa tekintélyelvűnek minősített Trump-kormányzat alatt. Daase sürgősen figyelmeztet a megelőző háborúk hosszú távú következményeire, és egyre nagyobb szakadékot lát az amerikaiak és az európaiak értékei között.

A Tagesschau.de jelentése szerint az amerikai támadások kifejezetten iráni nukleáris létesítmények ellen irányultak. Trump amerikai elnök és Pete Hegseth védelmi miniszter „nagyon sikeresnek” és „elsöprő sikernek” minősítette a műveleteket. A nemzetközi jogi szakértők azonban egyértelmű kritikát fogalmaznak meg: A támadások nemzetközi joggal aligha indokolhatók, mivel az ENSZ Alapokmánya tiltja a katonai támadásokat közvetlen fenyegetés nélkül. Jochen von Bernstorff, egy neves nemzetközi jogi szakértő „egyértelműen törvénytelennek” minősítette az amerikai támadásokat. Az is érdekes, hogy a nemzetközi jogászok többsége nem látja Izraelnek az Iránnal szembeni önvédelemhez való jogát, pedig az amerikaiak gyakran élnek ezzel az érveléssel.

A NATO és a nemzetközi jog a fókuszban

A NATO-ról szóló vita nem új keletű. Történelmileg a tagállamoknak többször kellett foglalkozniuk a katonai beavatkozások és azok jogalapjának kérdésével. bpb.de leírja a NATO előtt a hidegháború vége óta felmerülő kihívásokat. Ezalatt a keretfeltételek alapvetően megváltoztak, és a hagyományos konfliktusok közül számos új, összetettebb kérdés váltotta fel. A katonai szerepvállalás egyértelmű nemzetközi jogalapjának szükségessége most robbanásveszélyesebb, mint valaha, és veszélyeztetheti a nemzetközi rendet, ha nem tartják be.

Daase alacsony várakozásokat fogalmaz meg a közelgő hágai NATO-csúcstalálkozóval szemben, és nem hiszi, hogy az USA megerősíti NATO-kötelezettségeit. Számára az lenne a siker, ha nem törne ki botrány a találkozón. Értékelése tükröződik az USA NATO-n belüli szerepéről folytatott szélesebb körű vitában is, amelyet szerinte hosszú távon csökkenteni kíván. Európa ezért azzal a kihívással néz szembe, hogy megerősítse saját védelmi képességeit.

Egy másik szempont, amely nem hiányozhat a mostani vitából, az USA puha hatalmának eróziója. Miközben a globális közösség továbbra is küzd az Egyesült Államok politikájának következményeivel, egy olyan kép rajzolódik ki, amely nemcsak a NATO-partnerek közötti kapcsolatokat érinti, hanem a globális biztonsági architektúrát is megkérdőjelezi. Daase arra figyelmeztet, hogy Trump politikája felgyorsíthatja az Egyesült Államok globális politikai hanyatlását, amelyet a világ más részein, különösen Moszkvában fokozott figyelemmel kísérnek.

Összességében világos, hogy az Iránnal kapcsolatos konfliktusnak messzemenő hatásai lehetnek a nemzetközi kapcsolatokra és Európa stabilitására. Kiderül, hogy a NATO és tagjai hogyan reagálnak a fejleményekre, és képesek lesznek-e megvédeni közös értékeikat és érdekeiket.