A Merz a nyolcórás munkaidő eltörlését tervezi: Mit gondol Németország?

A Merz a nyolcórás munkaidő eltörlését tervezi: Mit gondol Németország?

A németországi munka világa hamarosan fenekestül felfordulhat. Friedrich Merz kancellár terveit ismertette a bevezetett nyolcórás munkaidő eltörlésére. Ehelyett be kellene vezetni a maximális heti munkaidőt, ami már most is heves vitatéma sok munkavállaló számára. Egy friss felmérés szerint a lakosság többségét nem győzi meg ez a reform. A Merkur szerint a munkavállalók 73 százaléka elutasítja a korlátlan napi munkaidőt.

A gazdasági vita több fronton is fellángol. Míg a munkáltatói szövetségek és egyes vállalkozások képviselői támogatják a lépést, a szakszervezetek és sok munkavállaló szkeptikus a javaslattal kapcsolatban. Sokan attól tartanak, hogy a hosszabb munkaidő miatt megnövekszik a családokra nehezedő nyomás és az egészségügyi kockázatok. A Hans Böckler Alapítvány tanulmánya szerint a munkanapok akár tizenkét óra 15 percre is meghosszabbíthatók. Ez a hír nem éppen bizakodó, tekintve, hogy Németországban a heti 40,2 órás átlagos munkaidő egyébként is meglehetősen magas a többi országhoz képest, még akkor is, ha a részmunkaidő 34,8 órára szorítja le a számot.

A felmérés eredményei részletesen

A németek véleménye megoszlik. Az Ipsos közvélemény-kutatása szerint 46 százalék támogatja a maximális heti munkaidőt, míg 44 százalék ellenzi. Egy másik Yougov közvélemény-kutatásban 38 százalék támogatja ezt a reformot, míg 20 százalék ellenzi és 37 százalék semleges marad. Amint a fr.de rámutat, 63 százalék hajlandó lenne korábban egy órával többet dolgozni hetente. Ezzel szemben a felmérések azt is mutatják, hogy csak 22 százalék fogadná el a későbbi nyugdíjba vonulást a nyolcórás munkaidő megtartása érdekében.

A tervezett reformot erős kritika éri. A Verdi főnöke, Frank Werneke például „rossz viccnek” minősíti a terveket, és figyelmeztet a nyomásra, amelyet a hosszabb munkaidő nehezíthet az alkalmazottakra. A CDU főtitkára, Carsten Linnemann ezzel szemben hangsúlyozza, hogy a munka-magánélet egyensúlyának erősítéséhez elengedhetetlen a fiatalok és a családok munkaidejének rugalmasabbá tétele.

Az egészségügyi kockázat

A reform egészségügyi vonatkozásai egy másik kritikus pont. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a munkaidő növekedése nemcsak a termelékenységet, hanem az egészséget is veszélyeztetheti. Nils Backhaus, a Szövetségi Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Intézet munkatársa hangsúlyozza a pihenő szünetek szükségességét, és óvatosságra int.

Végezetül azt kell még elmondani, hogy a munkaidő-reformról Németországban a vita még csak az elején tart. A szövetségi kormány előterjesztette a maximális heti munkaidő bevezetésére vonatkozó terveket, de az új szabályok részletei még mindig homályosak, és először meg kell beszélni a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel. Készek-e a németek változtatni munkaszokásaikon a nagyobb rugalmasság érdekében, vagy a szkepticizmus továbbra is elsöprő marad? Mindez izgalmassá teszi a következő heteket, hónapokat, és a polgárok csak remélhetik, hogy a döntések a munkavállalók érdekeit szolgálják. Jelenleg a felmérések azt mutatják, hogy sokan küszködnek a bizonytalansággal és a túlterheltség érzésével, amikor a jövőbe tekintenek.