Koponya visszatérése: Göttingen 110 év után kitüntette a Marshall-szigeteket!

Koponya visszatérése: Göttingen 110 év után kitüntette a Marshall-szigeteket!

Göttingenből olyan hírek érkeznek, amelyek sokak számára a gyarmati történelem sötét fejezetére világítanak rá. 2025. október 7-én a Göttingeni Egyetem négy koponyát ad vissza a Marshall-szigeteki Köztársaságnak. Ez a visszatérés egy kutatási projekt része, amely intenzíven foglalkozik a gyarmati kontextusból származó emberi maradványokkal. Hangos NDR Ezeket a koponyákat 1913-ban egy német gyarmati uralkodó kezdeményezte a hamburgi Néprajzi Múzeumba, mielőtt az 1950-es években a göttingeni gyűjteményekbe kerültek.

Mi van ennek a visszatérésnek a hátterében? Holger Stoecker történész és elkötelezett csapata évek óta dolgozik az „Emberi maradványok gyarmati kontextusokból” kutatási projekten. A projekt célja, hogy feltárja az egyetem gyűjteményeiben őrzött több mint 1000 emberi maradvány történetét és származását. A hangsúly mind Johann Friedrich Blumenbach koponyagyűjteményén, mind az antropológiai gyűjteményén áll, amelyek különböző gyarmati kontextusból származnak. A ::vizsgálatok már azt eredményezték, hogy a Palau-i és a Marshall-szigeteki Köztársaságba visszaküldtek néhányat, és nem minden készletet küldtek vissza.

Kutatások a történelem feldolgozására

Újra Kulturális javak elvesztése beszámolók szerint a projekt az 1880-as és 1930-as évek közötti időszakban az akkor létező hamburgi Etnológiai Múzeumban gyűjtött gyűjteményekben található emberi maradványok származását kutatja. Meglepő módon ennek a gyűjteménynek egy részeit átadták a Göttingeni Egyetemnek az 1950-es és 1960-as években, de nem az egészet. A projekt végén egy workshopon vitatják meg az eredményeket a származási országok szakértőivel.

A Göttingeni Egyetemnek jelenleg nincs pénze a projekt folytatására, és az „Emberi maradványok gyarmati kontextusból” kutatási projekt 2025-ben ér véget. Ennek ellenére Ausztráliából, Palauból és Namíbiából már jelentkeznek a visszatérési igények. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy nagy szükség van további feldolgozásra és vitára, amit a kutatóknak kell ösztönözniük.

A felelősséghez vezető utak

Átfogó eredetkutatás, mint pl Eredeti Kutató Munkacsoport bemutatja, nemcsak a gyűjtemények és tárgyak eredetével foglalkozik, hanem összekapcsolja azokat Németország gyarmati múltjával is. A hangsúlyt a származási közösségekkel és az illetékes hatóságokkal való együttműködésre helyezik annak érdekében, hogy új, tiszteletteljes kapcsolatokat alakítsanak ki a múzeumok és az érintettek leszármazottai között.

Ezek olyan fontos lépések, amelyeket az egyetemek és a múzeumok tesznek, hogy rávilágítsanak a gyarmati történelem sötét oldalaira, és megfeleljenek az ezzel járó felelősségnek. Továbbra is remélhető, hogy a további visszatérések és kutatások révén még sok múltbeli történet talál majd visszautat származási helyére.