Drámai lopás: Harburg háborúellenes emlékműve nyomtalanul eltűnt!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Hamburg-Harburgban ellopták az 1988-ban felavatott, a háború elleni jelképet, a "Gyászoló gyermek" háborúellenes emlékművet.

In Hamburg-Harburg wurde das Antikriegsdenkmal "Trauerndes Kind" gestohlen, ein Symbol gegen den Krieg, das 1988 eingeweiht wurde.
Hamburg-Harburgban ellopták az 1988-ban felavatott, a háború elleni jelképet, a "Gyászoló gyermek" háborúellenes emlékművet.

Drámai lopás: Harburg háborúellenes emlékműve nyomtalanul eltűnt!

2025. július 24-én sajnálatos veszteség vált ismertté Hamburg Harburg kerületében: ellopták a „Gyászoló gyermek” háborúellenes emlékművet. A szomorú hírről a rendőrség azt követően tájékoztatott, hogy 14 óra körül megérkezett a bejelentés az eltűnt műalkotásról. A Bremer Strassén, a Maretstrasse sarkán álló emlékművet 1988-ban Hendric-André Schulz harburgi szobrász készítette, és egy síró gyermeket ábrázol, aki a kezébe rejti az arcát, körülvéve megsemmisült katonasisakkal.

A bronzszobor építése óta erős szimbolikát fejlesztett ki, amely a háború borzalmaival és hatásaival foglalkozik. Így lenyűgöző kontrasztot képviselt a közeli „Katona” emlékműhöz képest, amelyet 1932-ben avattak fel. Ez az emlékmű, amelyet Hermann Hosäus készített, egy háborúban megfáradt katonát ábrázol, és egy hat méter magas alapon áll. Nemcsak ellentmondásos volt akkoriban, de ma is revansista és háborúpárti mentalitást képvisel.

Történelmi emlékmű

A „Katona” olyan üzenetet fogalmaz meg, amely a háborút dicsőíti, és már létrejöttekor is csekély rokonszenvvel találkozott – különösen a szociáldemokrata ellenzék részéről. Az évek során többször is felvetődött az ilyen emlékhelyek kezelésének kérdése, különösen a mai társadalmi értékek kapcsán. Az 1980-as években Schulz művész megbízást kapott, hogy használja a „Gyászoló gyermeket” a béke és a háború áldozatainak gyászának szimbolizálására. Ez az emlékmű erős ellensúlyt kívánt adni a katona dicsőítő ábrázolásának.

A háborúellenes emlékmű meglehetősen rejtett helyen volt, ami hozzájárulhatott a hatás csökkentéséhez. De a szobor jelentősége továbbra is vitathatatlan: a háború brutalitását és a szenvedő gyermekeket kívánja előtérbe helyezni, ahogy az az emlékhelyeknél gyakran előfordul. Mondhatnánk, hogy az olyan emlékhelyek, mint a „Gyászoló gyermek” és a „Katona” azt az elvet szimbolizálják, hogy a művészet és a műemlékek nemcsak az emlékezést szolgálják, hanem a kor szellemét is tükrözik.

Az emlékművek jelentése

Abban az időben, amikor a társadalom egyre gyakrabban vitatja meg az emlékhelyek jelentését és kialakítását, a „Gyászoló gyermek” esete élénken mutatja, hogyan hatnak egymásra a változások és a történelmi tudatosság. Nemcsak a közelmúltban kérdőjelezték meg az emlékművek mögött rejlő értékeket – amint azt a háborús emlékművekről folytatott közelmúltbeli viták is világossá teszik, ezek gyakran politikai nézetektől és a kortárs kontextustól függenek. Például egy salzburgi szimpózium az emlékezés kultúrájában és az emlékkutatásban bekövetkezett változásokkal foglalkozott, és az ellentmondásos történelmi személyiségekkel és emlékművekkel is foglalkozott.

A Gyászoló gyermekről szóló vita tehát nem csak helyi ügy, hanem az emlékezés, a művészet és a múltra emlékezéssel járó felelősség általános kérdéseit érinti. A rendőrség most nyomoz a lopás ügyében, és megkérdőjelezi, mennyire fontosak az ilyen emlékművek társadalmunk számára. A remények szerint az emlékmű hamarosan visszakerülhet a helyére, hogy tovább terjeszthesse a benne megtestesülő béke üzenetét.

A műemlékekről és történetükről további információk találhatók például a címen gedenkstaetten-in-hamburg.de vagy sn.at.