Suche
Mein Konto
Harc a klánbűnözés ellen: Egyre több razzia Alsó-Szászországban!
Oldenburg a fókuszban: Vizsgálatok a klánbűnözéssel kapcsolatban erőszakos bűncselekmények után. Társadalmi viták a kifejezésekről és a stigmatizálásról.
Harc a klánbűnözés ellen: Egyre több razzia Alsó-Szászországban!
Az elmúlt hetekben ismét hullámokat vert Németországban a klánbûnözés kérdése. A hangsúly a különféle bűnözői csoportokon van, amelyeket családi kapcsolatok és közös etnikai származás jellemez. A rendőrség többször is beszámolt az ezzel kapcsolatos nyomozásairól, különösen Alsó-Szászországban, ahol a belügyminisztérium meghatározása szerint a klánok olyan bűnözői csoportokat képviselnek, amelyeket szoros családi kötelékek kötnek össze. Ezt a meghatározást azonban többször is megkérdőjelezik. NDR Thomas Müller, a brémai rendőrség nyomozója által kifejezett aggályokról számol be. Bírálja azt a tényt, hogy a klánbűnözés kifejezés gyakran általános besorolást hoz létre az emberekről a családi felépítésük alapján. Például minden molnár potenciálisan bűnözőnek tekinthető. Ez a megközelítés sok hangot késztet arra, hogy „szervezett bűnözésről” vagy „bűnbandákról” beszéljenek.
A probléma azonban még tovább terjed. Észak-Rajna-Vesztfáliában, Berlinben és Alsó-Szászországban a klánbűnözés elleni küzdelem központi kérdés a hatóságok számára. Herbert Reul belügyminiszter arra figyelmeztet, hogy a társadalmi rendet a klánbûnözés fenyegeti. Gyakran előfordulnak tömegverekedések, ékszerlopások és rablások. Hangos Deutschlandfunk Ez ismételten razziákhoz vezet, mint a legutóbbi az éjszakai életben, hogy megvizsgálják a klánok és a kidobós jelenet közötti kapcsolatokat. A számok magukért beszélnek: Észak-Rajna-Vesztfáliában 2023-ban mintegy 7000 klántag által elkövetett bűncselekményt regisztráltak, ami közel 7%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Statisztikai megfontolások és társadalmi kihívások
A „klánbűnözés” kifejezés kritikája egyre hangosabb. Megfigyelők óvnak a rasszista sztereotípiáktól, és javasolják ennek a kifejezésnek a megszüntetését. A klánbűnözésről szóló jelentések gyakran arab, török vagy kurd származású nagycsaládokra utalnak, ami az érintettek tömeges megbélyegzéséhez vezet. A Szövetségi Bűnügyi Rendőrségi Hivatal (BKA) a klánbűnözést a klántagok olyan bűncselekményeként írja le, amelyben saját normáikat a német jogrendszer fölé helyezik. Szövetségi helyzetjelentés a „szervezett bűnözésről” az aktuális fejleményeket és esetleg azok nemzetközi dimenzióját is dokumentálják.
További probléma az úgynevezett „klánjelölő” lista Alsó-Szászországban, amely önkényes hozzárendelésekhez vezethet. A kritikusok ennek a megközelítésnek a megszüntetését kérik, mert szisztematikus diszkriminációhoz vezet. A rendőrség mára azt is felismerte, hogy a klánbűnözés kifejezést meg kell kérdőjelezni, még akkor is, ha az állam kormánya többször is hangsúlyozza, hogy a biztonsági helyzetet komolyan veszik. Reul belügyminiszter úgy véli, hogy a zéró tolerancia politika részeként végrehajtott razziáknak növelniük kell az állampolgárok biztonságérzetét annak ellenére, hogy a zavargások száma a 2018-as 179-ről 2022-re 37-re csökkent.
Összefoglalva elmondható, hogy a klánbûnözésrõl folytatott vita Németországban összetett. Miközben a hatóságok szigorú lépéseket tesznek a bûnözés e formája ellen, a címkézés és a kapcsolódó társadalmi vonatkozások kérdése továbbra is nyitott. A közös kifejezések lehetséges alternatíváiról szóló objektív megbeszélés segíthet csökkenteni az előítéleteket és javítani a biztonsági helyzetet.