Patriarchális struktúrák: Miért nő a nők elleni erőszak Németországban?

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

2025. november 2-án Carolin Weyand bírálja a patriarchális struktúrákat a szexuális büntetőjogban, és intézkedéseket sürget az egyenlőség és az erőszak megelőzésére.

Am 2.11.2025 kritisiert Carolin Weyand patriarchale Strukturen im Sexualstrafrecht und fordert Maßnahmen für Gleichstellung und Gewaltprävention.
2025. november 2-án Carolin Weyand bírálja a patriarchális struktúrákat a szexuális büntetőjogban, és intézkedéseket sürget az egyenlőség és az erőszak megelőzésére.

Patriarchális struktúrák: Miért nő a nők elleni erőszak Németországban?

Németországban egy nagy probléma van, amely homályban van, és sürgősen napvilágra kell hozni. Carolin Weyand, a büntetőjog szakjogásza és az UN Women Germany igazgatótanácsának tagja egyértelműen felhívja a figyelmet arra, hogy a német szexuális büntetőjog patriarchális struktúrái aláássák a nők és férfiak egyenlőségét. Első pillantásra kis reménysugárnak tűnik az Alaptörvényben rögzített egyenlőség, a gyakorlatban azonban sokszor egészen más a valóság. Így jelenti az-online hogy ez az egyenlőtlenség különböző területeken látható: a nemek közötti bérszakadéktól a nemek közötti ellátási szakadékon át az egyoldalú kinevezésekig a vezetői szintekig.

Ha felteszi a kérdést, hogy honnan erednek a nők és lányok elleni erőszak gyökerei, egyértelmű összefüggés válik láthatóvá. Weyand szerint az egyenlőség hiánya közvetlenül összefügg ezzel. Bár a német szexuális büntetőjogot az elmúlt években megreformálták, még mindig messze van a tökéletestől. Nem csak kozmetikai változtatásokra van szükség.

Reformok a szexuális büntetőjogban

Az utolsó átfogó reformra 2016-ban került sor, bár az olyan kulcsfontosságú pontok, mint például a nemi erőszak bűncselekménye továbbra is problematikusak. Ehhez az áldozat egyértelműen ellentétes akaratára van szükség – ezt a követelményt egyes áldozatok gyakran nem tartják megfelelőnek. Ez azért válik különösen kritikussá, mert a tanulmányok azt mutatják, hogy sok nő passzívan reagál erőszakos helyzetekben, amit a büntetőjog gyakran negatívan értelmez.

Weyand egyik követelése a „csak egy igen az igen” szabály bevezetése. Ezzel a szabályozással a felelősség egyértelműen az elkövetőt terheli. Ezzel a témával kapcsolatban a verbális vagy non-verbális szexuális zaklatást, az úgynevezett „caccalling”-t is a meglévő szexuális büntetőjog egyik fő gyenge pontjaként említik. A szexuális zaklatás bűncselekménye jelenleg csak a fizikai érintésre terjed ki, ami nem tükrözi megfelelően a probléma súlyosságát.

A politikusokra nehezedő nyomás egyre nő, mert az SPD parlamenti képviselőcsoportja már elkötelezte magát a kacskaringós büntetés mellett. A szövetségi igazságügyi miniszter azt tervezi, hogy részletesebben megvizsgálja ezt a kérdést. A kezdeményezés kritikusai aggodalmukat fejezik ki az ilyen cselekmények ellenőrizhetőségével kapcsolatban. Weyand viszont úgy látja, hogy sok más szexuális bűncselekményben hiányzik a bizonyítási lehetőség, éppen ezért ez nem tekinthető indoknak a szabályozás eltörlésére.

Lépések a helyes irányba

A kormány már számos intézkedést vezetett be, köztük az elektronikus bokakarkötők bevezetését és a követési bűncselekmények szigorítását. Weyand azonban úgy véli, hogy ezek a lépések nem elegendőek. Átfogó koncepció kidolgozását szorgalmazza a nők elleni erőszak leküzdésére, amelynek magában kell foglalnia az egyenlőség fokozottabb előmozdítását a társadalom különböző területein.

A politikai elkötelezettség elengedhetetlen, és Weyand hangsúlyozza, hogy egyértelmű iránymutatásokat kell alkotni az egyenlőség előmozdítása érdekében. A fiatalabb generációk mozgósítása jogos okot ad az optimizmusra. Talán ez a fiatal, lendületes mozgalom az, amely a következő években érezhető változásokat hozhat.

Még várni kell, hogyan alakul a politikai környezet, és mely reformok valósulnak meg ténylegesen. Egy dolog azonban világos: valami történik, és a hangokat hallani kell.