Suche
Mein Konto
Spiekeroog a kihalás szélén: a klímaváltozás fenyegeti északi-tengeri szigetünket!
Uelzen tájékoztatást nyújt az éghajlatváltozás északi-tengeri szigetekre, különösen a Spiekeroogra gyakorolt hatásairól és a jövőbeni kockázatokról.
Spiekeroog a kihalás szélén: a klímaváltozás fenyegeti északi-tengeri szigetünket!
Az elmúlt években az éghajlatváltozás kérdése egyre sürgetőbbé vált, és a jelenlegi tanulmányok drasztikus előrejelzéseket mutatnak északi-tengeri szigeteink jövőjét illetően. A HafenCity University Hamburg olyan szimulációkat végzett, amelyek azt mutatják, hogy a kelet-fríz Spiekeroog sziget lehet az első, amely az emelkedő tengerszint áldozatává válhat. Az az-online jelentése kifejti, hogy a sziget még mérsékelt forgatókönyv esetén is, 47 cm-es tengerszint-emelkedés mellett is jelentős szárazföldi területeket veszítene. A legrosszabb forgatókönyv pedig még 140 cm-es emelkedéssel is számol, aminek következtében alig maradna valami a szigetből.
A Spiekeroog elhelyezkedése különösen kritikus, mivel a sziget számos része alacsonyabban van, mint a szomszédos szigetek, például Langeoog. Még akkor is, ha a globális hőmérséklet 1,8 Celsius-fokkal emelkedik, a sziget egyes részei víz alá kerülhetnek, még akkor is, ha a part menti védelmi intézkedéseket meghozzák. Az előrejelzések szerint hamarosan csak a szigetváros és a történelmi pályaudvar emelkedhet a víz fölé a lovas villamossal. A Szövetségi Tengerészeti és Hidrográfiai Ügynökség (BSH) már rekord vízhőmérsékletről számolt be az Északi-tengeren, amely 2023 nyarán 1969 óta új csúcsra, 15,8 fokra emelkedett, ami tovább rontja a helyzetet.
Interaktív tengerszinti térkép
A tengerszint-emelkedés hatásainak még érthetőbbé tétele érdekében a geodéziai és geoinformatikus tudósok interaktív webtérképet készítettek. Ez a tengerszint-emelkedés eredményeit jeleníti meg, és alatta van sealevelrise.hcu-hamburg.de elérhető. Különféle éghajlati forgatókönyveket mutat be az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által, és bemutatja az érintettek számát Észak-Németországban. A térkép célja, hogy áttekintést nyújtson az éghajlatváltozással összefüggő növekedések kockázatairól és hatásairól, és olyan kutatók felügyelik, mint Caroline Schuldt, Güren Tan Dinga és a HCU korábbi alkalmazottja, Philipp Loose.
A szimulációk aggasztó tengerszint-emelkedést jósolnak 2100-ra. Nemcsak az ökológiai szempontok, hanem a part menti élőhelyekre gyakorolt társadalmi-gazdasági hatások is előtérbe kerülnek. A HCU kutatásai már mutatnak különbségeket az Északi- és a Balti-tenger partjai, valamint a különböző éghajlati forgatókönyvek között, ami szükségessé teszi e kihívások differenciált megközelítését. Az éghajlatváltozás már most is számos part menti tájat és azok ökoszisztéma-szolgáltatásait érinti.
A térkép interaktivitása azt is lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy azonosítsák az árvízveszélynek kitett földhasználati osztályokat, például lakó-, ipari és mezőgazdasági területeket. A kutatócsoport továbbra is dolgozik ezen adatok frissítésén, hogy finomítsa az előrejelzéseket, és tájékoztassa a nyilvánosságot ezekről a létfontosságú kérdésekről.
Összességében egyértelmű, hogy az éghajlatváltozás és a tengerszint emelkedése komoly veszélyt jelent part menti régióinkra. A Spiekeroog helyzete jól mutatja azokat a kihívásokat, amelyek a következő évtizedekben várnak ránk. Sürgős intézkedésekre van szükség a partok védelme és az érintett területek stabilizálása érdekében.