Franciaország elismeri Palesztinát: növekszik az Izraelre nehezedő nyomás!

Franciaország elismeri Palesztinát: növekszik az Izraelre nehezedő nyomás!

Majdnem két évvel az Izrael és a Hamász közötti gázai háború kezdete után új politikai fordulat van kialakulóban. Számos nyugati állam – élükön Franciaországgal – egy palesztin állam elismerését tervezi. Ezek az izgalmas fejlemények egybeesnek az ENSZ közelgő New York-i általános vitájával Wesermarsch kerületi újság jelentették. Emmanuel Macron francia elnök szerint az elismerés előfeltétele a gázai túszok szabadon bocsátása.

Az ENSZ-tagállamok mintegy 75%-a már elismeri Palesztina államát. Franciaország, valamint a közelmúltban az első G7-államokként ezt a lépést megtevő Nagy-Britannia és Kanada elismerte, hamarosan Belgium, Új-Zéland, Luxemburg és San Marino következhet. Ez azt jelentené, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja közül négy – Oroszország, Nagy-Britannia, Kína és Franciaország – elismerné Palesztinát, az elismerést szintén ellenző USA és Németország pedig kimaradna.

Az ENSZ Közgyűlése és a közel-keleti konfliktus

Az ENSZ Közgyűlése döntő lépésként 142 igen szavazattal elfogadta az úgynevezett „New York-i nyilatkozatot”. Ez újabb fontos lépést jelent a kétállami megoldás felé ZDF ma jelentették. A lap felszólítja a Hamászt, hogy adja át a Gázai övezet ellenőrzését, és támogassa a fegyverek átadását a ciszjordániai Palesztin Hatóságnak. Tekintettel a Gázai övezetben folyó heves harcokra és óriási emberi szenvedésre, a tűzszünet biztosítását célzó nemzetközi stabilizációs misszióról is szó van.

A háború, amely a Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni pusztító támadásával kezdődött, és körülbelül 1200 emberéletet követelt, drámai módon megnövekedett a humanitárius szükségletek iránt a Gázai övezetben, ahol a becslések szerint több mint 65 000 palesztin vesztette életét. A civilek elleni izraeli támadásokat és a folyamatban lévő harcokat nemzetközi szinten élesen bírálták.

Reakciók a fejleményekre

Izrael miniszterelnöke, Benjámin Netanjahu határozottan elutasítja a palesztin állam elismerését, és a terror jutalmának tekinti azt. Izchak Herzog elnök is hasonló aggodalmának adott hangot, hangsúlyozva, hogy ezek a lépések nem járulnak hozzá a túszok kiszabadításához. Az izraeli ultrajobboldali politikusok még Ciszjordánia annektálását is szorgalmazzák a nemzetközi megmozdulásokra adott reakcióként.

E kihívások ellenére Mahmúd Abbász palesztin elnök továbbra is optimista, és a közelgő elismerést a béke felé tett fontos lépésként írja le. A cél továbbra is egy független palesztinai állam létrehozása, amely békésen létezhet Izrael mellett. Ebben az összefüggésben a feszültségek nőnek, és a tárgyalások minden eddiginél nehezebbnek tűnnek.

Ebben a feszült helyzetben a háború a Gázai övezetben még korántsem ért véget, annak ellenére, hogy a nemzetközi segítségért és békéért folyamodnak. A helyzet továbbra is bizonytalan, és sürgős figyelmet igényel a nemzetközi közösség részéről.

A közel-keleti konfliktus a jövő témája és az is marad, amely nemcsak az érintetteket, hanem az egész világot érinti. A fenntartható megoldáshoz vezető út sziklás, az erőszak múltbeli tapasztalatainak és a jelenlegi szükségleteknek az árnyéka szegélyezi, ahogy az országok és a palesztinok hangja próbálja világossá tenni, a harcok befejezésére és egy valódi párbeszéd megkezdésére szólít fel.