Raid Kelet-Fríziában: A rendőrség felszámol a klánbűnözéssel!

Raid Kelet-Fríziában: A rendőrség felszámol a klánbűnözéssel!

Az elmúlt években az úgynevezett klánbűnözés egyre jobban foglalkoztatta a német biztonsági hatóságokat. A téma Alsó-Szászországban különösen nagy hangsúlyt kap a rendõrség rendszeres bejelentései miatt. Egyértelmű meghatározás az alsó-szászországi belügyminisztériumtól származik: A klán olyan bűnözői csoport, amelyet családi kötelékek és közös etnikai származás köt össze. De ez a meghatározás nem mentes a vitától. Thomas Müller, a brémai rendőrség nyomozója élesen bírálja, mert az embereket kizárólag családi struktúrák és vezetéknevek alapján potenciálisan bűnözői kategóriába sorolja. Ez negatív hatással lehet a rendőrségről és a társadalomról alkotott képre. Müller a „szervezett bűnözés” vagy a „bűnbanda” kifejezések használatát javasolja helyette, hogy elkerüljük a megbélyegzést, és teret engedjünk egy árnyaltabb megközelítésnek.

A megbeszélés során a rendőri razziák is szóba kerülnek. A közelmúltban átfogó műveletekre került sor Kelet-Fríziában, amelyek kifejezetten a klánbűnözést és annak a helyi éjszakai életben való részvételét célozták. Ezek a razziák a biztonsági hatóságok eltökéltségét mutatják a klánok által jelentett fenyegetésekkel szemben. Herbert Reul észak-rajna-vesztfáliai belügyminiszter a klánbűnözést a társadalmi rendet fenyegető súlyos fenyegetésnek minősítette, és utalt az erőszakra, amely gyakran ezekből a struktúrákból ered. A tömegverekedések, ékszerlopások és rablások csak néhány példa arra, hogyan szabadul fel ez a bűnözői energia, és intenzív nyomozásra kényszeríti a rendőrséget.

A számok és a társadalmi kontextus

A klánbűnözésre vonatkozó adatok élénk betekintést nyújtanak a helyzetbe. Berlinben 2023-ban több mint 1000 klánokkal kapcsolatos bűncselekményt regisztráltak. Ez elsőre kevésnek tűnhet, de az összes bűncselekmény körülbelül 0,2%-át teszi ki. Aggasztó tendencia figyelhető meg Észak-Rajna-Vesztfáliában: a rendőrség 2023-ban mintegy 7000 klános bűncselekményt számolt össze, ami 7%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Annak érdekében, hogy ezeket a struktúrákat ellenőrizzék, most van egy lista 118 vezetéknévből Észak-Rajna-Vesztfáliában, amelyeket gyanús kláncsaládokhoz rendeltek. Ez a megközelítés azonban kritikát vált ki, akik félnek a rasszista sztereotípiáktól, és a „klán” kifejezés eltörlését kérik. Természetesen a becslések szerint 35-50 000 ember közül, akik ezekből a családokból származnak, sokan nem bűnözők.

Ezenkívül a klánbűnözés rendőri kategóriáját problematikusnak tartják, mert az embereket származásuk miatt megbélyegzik. A kritikusok arra a veszélyre figyelmeztetnek, hogy az ilyen címkék messzemenő társadalmi előítéletekhez vezethetnek. A BKA megközelítése, amely szerint a klánokat informális, hierarchikus felépítésű társadalmi szervezetként határozza meg, segít a dolgok tisztázásában, de egyben azt is jelenti, hogy a bûnözést meg kell szervezni és szisztematikusan fel kell ismerni.

A biztonsági hatóságoknak mindenképpen meg kell találniuk a módját, hogy kielégítsék a lakosság biztonságérzetét. A zéró tolerancia politika részeként Észak-Rajna-Vesztfáliában például a zavargások száma a 2018-as 179-ről 2022-re mindössze 37-re esett vissza. Ez azt mutatja, hogy az e bűnözői struktúrák elleni taktikai fellépés jó irányba tehető, de az út hosszú, és nem akadnak akadályok.

Összefoglalva elmondható, hogy a klánbûnözés kérdése összetett kihívást jelent. Differenciált perspektívával és világos cselekvési megközelítéssel lehetővé válhat a lakosság biztonsági aggályainak kezelése és a társadalmi megbélyegzés elkerülése. A definíciók körüli csata minden bizonnyal heves viták tárgya marad az elkövetkező években is, mivel a biztonsági ügynökségek optimalizálni próbálják stratégiáikat és működésüket a valósághoz igazítani.

A folyamatban lévő nyomozásokról és a társadalmi háttérről további információért tekintse meg az NDR-ről szóló jelentést itt és Deutschlandfunk. itt.