Közösségi média: Fiatal felnőttek küzdenek a függőség veszélyeivel!

Közösségi média: Fiatal felnőttek küzdenek a függőség veszélyeivel!

A mai világban a közösségi média használata szilárdan rögzült mindennapi életünkben. A Deutschlandfunk jelenlegi jelentése hangsúlyozza, hogy a 18 év feletti németek 96 százaléka használja ezeket a digitális platformokat. Főleg a fiatalabb korosztályoknál tapasztalható magas a függőséghez hasonló tünetek, szinte minden második 20 év alatti embert érint. A 20-39 évesek körülbelül egyharmadánál jelentkeznek problémás használat jelei, aminek súlyos következményei lehetnek a mentális egészségre és a mindennapi életre. Az átlagos online idő figyelemreméltó napi három óra 18 perc, a 20 év alattiak pedig napi négy órát is töltenek a közösségi oldalakon.

Itt vetődik fel a kérdés: Mit jelent ez a fiatalok számára? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanulmánya szerint a fiatalok 11 százaléka mutatja problémás viselkedés jeleit a közösségi média használata során. A lányok itt különösen érintettek, 13 százalék, míg a fiúk 9 százaléka. Ez különösen aggasztónak bizonyul, ha a fiatalok 36 százaléka folyamatosan online tartja a kapcsolatot barátaival, 34 százalékuk pedig rendszeresen játszik digitális játékokkal, ebből 22 százalék legalább négy órát tölt a képernyő előtt a játéknapokon. Az ilyen viselkedés hozzájárul a mentális jólét veszélyeztetéséhez, és negatív hatással lehet a mindennapi iskolai és társadalmi életre.

A médiaműveltség szerepe

Egy másik szempont, amelyet nem szabad kihagyni a közösségi médiáról szóló vitából, a médiaműveltség fontossága. A Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség jelentése szerint a 12–19 évesek 95 százaléka minden nap használja az internetet, túlnyomórészt okostelefonokon keresztül, amelyek ma már szinte mindenhol jelen vannak. A fiatalok körében a legnépszerűbb platformok az Instagram, a TikTok és a YouTube. Ezek a közösségi hálózatok nemcsak a saját identitásorientációban játszanak szerepet, hanem elősegítik a társas kötődést is. Megjegyzendő, hogy az új tartalmak folyamatos elérhetősége, valamint a lájkok és megjegyzések révén történő elismerés versenyt kelt a figyelemért, ami végzetes is lehet.

A WHO már rámutatott a védőintézkedések szükségességére. Dr. Hans Henri P. Kluge fokozott erőfeszítésekre szólít fel annak érdekében, hogy többet fektessenek be az egészséget támogató iskolai környezetekbe és a bizonyítékokon alapuló programokba. Ezenkívül a szülőknek és a tanároknak támogatási ajánlatokat kell kapniuk, és nyílt párbeszédet kell folytatniuk a fiatalokkal a digitális jólétről. Fontos, hogy a fiatalok megtanuljanak felelősséget vállalni online tevékenységeik során, és megalapozott döntéseket hozzanak.

Kihívások és lehetőségek

A kihívás nemcsak a problémás viselkedés felismerése, hanem az ellene való aktív fellépés is. Korábbi tanulmányok azt mutatják, hogy a problémás felhasználók gyakran gyengébb mentális és szociális jóléttől szenvednek, és alacsonyabb tanulmányi teljesítménnyel küzdenek. Ennek ellensúlyozására a fiataloknak életkoruknak megfelelő, nemi szempontokat figyelembe vevő és kulturálisan megfelelő programokra van szükségük. A platformszolgáltatók felelőssége az életkor ellenőrzése és a veszélyes tartalom szigorú mérséklése.

Végső soron döntő fontosságú megtalálni az egyensúlyt a közösségi média használata és a mentális egészség megőrzése között. Csak a nyílt csere és oktatás révén lehet a jövő generációit megtanítani a digitális média használatára. Végső soron a közösségi média olyan mélyen beépült a fiatalok életébe, hogy nem lehet teljesen elkerülni. Hiszen a digitális világnak vannak előnyei is, például a társastársi támogatás lehetősége.

Egy olyan időszakban, amikor csaknem minden második fiatal felnőtt a függőség jeleit mutatja, elengedhetetlenek a médiaműveltség erősítésére és a digitális élettel kapcsolatos kihívások tudatosítására irányuló intézkedések. Itt fontos a jó képességek bemutatása, hogy a jövő generációi is biztonságosan eligazodhassanak a digitális világban.