Bonni klímacsúcs: a WWF merész változtatásra szólít fel Németországban!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Bonn az ENSZ klímatárgyalásaira készül, a WWF pedig sürgős lépéseket sürget az energiaátállással kapcsolatban.

Bonn bereitet sich auf die UN-Klimaverhandlungen vor, während der WWF dringende Maßnahmen zur Energiewende fordert.
Bonn az ENSZ klímatárgyalásaira készül, a WWF pedig sürgős lépéseket sürget az energiaátállással kapcsolatban.

Bonni klímacsúcs: a WWF merész változtatásra szólít fel Németországban!

Ma, 2025. június 13-án sürgős felhívást tesznek Berlinben: a WWF határozott intézkedésekre szólít fel a nemzetközi energiaátmenet érdekében. A június 16. és 26. között Bonnban sorra kerülő ENSZ klímatárgyalások előtti napokban magasak a várakozások. A cél a fosszilis tüzelőanyagoktól való egyértelmű elmozdulás, 2030-ig a dupla energiahatékonyság és a háromszoros megújuló energia kapacitás elérése. Ezeket az ambiciózus célokat a 2023-as dubaji COP28-on tűzték ki, de a német kormányt kritika éri, amiért nem ért el jelentős előrelépést a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása terén. Különösen forró téma a gázkapacitások bővítése, ami túlmutat a szükséges mértéken.

A WWF világossá teszi, hogy Németországnak „tiszta ugrásra” van szüksége ahhoz, hogy megőrizze hitelességét. Ugyanakkor foglalkoznak a szükséges klímafinanszírozással: Németország e tekintetben kudarcot kockáztat, különös tekintettel arra, hogy a 2045-ig szóló klímasemlegességi törvényt júniusban kell beterjeszteni a kabinetbe. A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy a létrehozó törvények talán háttérbe szoríthatják a klímasemlegességi célt. Magát a klímafinanszírozást is górcső alá veszik, mivel Bonn 2035-ig 1,3 milliárd eurós finanszírozás felé kíván előrelépni.

Fókuszban a klímafinanszírozás

Egy másik kulcsfontosságú cselekvési igény a nemzetközi klímafinanszírozás. A JPMorgan szerint a fejlődő országok szükségletét lenyűgöző évi 1,1 billió dollárra becsülik. Ez a kérdés egyre érzékenyebbé válik, különösen amióta a COP 29 új, évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt fogadott el 2035-ig, bár aggodalomra ad okot, hogy ez elég lesz-e az éghajlatváltozás kihívásainak kezelésére.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról szóló beszélgetés nem új kalap: 2009-ben a koppenhágai COP 15-n megállapodtak a fejlődő országok számára évi 100 milliárd dolláros klímafinanszírozási célról. És bár 2022-ben elérte ezt a célt, a pénzügyi támogatás típusával (támogatások vs. hitelekkel) kapcsolatos bizonytalanság továbbra is forró téma.

Az együttműködés sürgőssége

Az éghajlatváltozást gyakran globális kihívásként írják le, amely nemzetközi megoldásokat igényel. Ezt hangsúlyozza az Umweltbundesamt is, amely rámutat, hogy a nemzetközi klímapolitika célja a hatékony klímavédelem az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és az elkerülhetetlen következményekhez való alkalmazkodás érdekében. Átfogó cél továbbra is az éghajlati rendszer veszélyes megzavarásának megakadályozása. Azonnali és ambiciózus fellépés nélkül 2100-ra akár 3,2°C-os globális felmelegedés is bekövetkezhet, ami katasztrofális következményekkel járna bolygónkra nézve.

Ha megnézzük a jelenlegi számokat, az látható, hogy a Föld felszíne 1900 óta körülbelül 1,1 °C-kal melegedett fel, és világszerte intézkedésekre van szükség az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus csökkentésére. A cél továbbra is az, hogy a globális felmelegedést jóval 2 °C alá korlátozzák, lehetőség szerint 1,5 °C-os határértékre törekedni. Az idő a lényeg, és a szemléletváltás szükségessége vitathatatlan.

A következő bonni konferencián a WWF szakértői szakértőkkel együtt konkrét lépéseket várnak a hatékonyabb klímavédelem felé. További beavatkozás nem csak kívánatos, de sürgősen szükséges is ahhoz, hogy pozitív lendületet adjunk a közelgő COP30 klímakonferenciának a brazíliai Belémben.