Női Fesztivál Leverkusenben: A Jin, Jiyan, Azadî” erős jele

Női Fesztivál Leverkusenben: A Jin, Jiyan, Azadî” erős jele

Múlt szombaton Leverkusenben került sor a 19. Zîlan Női Fesztiválra, amely a kurd nők és identitásuk erőteljes ünnepeként szolgált. A „Nők védelme – Jinnel, Jiyannal, Azadîval” mottóval impozáns programot állítottak össze, amely Németországból, Belgiumból és Hollandiából hozott nőket, teret kínálva az ellenállás és az önrendelkezés elhanyagolt témáinak. A fesztivál különösen a kurd felszabadító mozgalom azon nőkét tiszteli, akik elestek a szabadságért és az egyenlőségért vívott harcban.

A rendezvényen a zenétől a politikai beszédeken át a gyermekfoglalkozásokig színes programot kínáltak. Meryem Rojhilat, a Kelet-Kurdisztáni Szabad Nők Közösségének (KJAR) szóvivője beszédében az Irán és Izrael közötti feszültségre hívta fel a figyelmet, és a geopolitikai blokkok elutasítására szólított fel. Abdullah Öcalan politikai elmélete különösen erős volt, amelyet a régióban sok nő lát a béke és az önrendelkezés perspektívájának.

Egy pillantás az iráni tüntetésekre

A fesztivál háttere elválaszthatatlanul összefügg a jelenlegi iráni tiltakozásokkal, amelyek a szigorú öltözködési szabályok és a mollahok rendszere általi szisztematikus elnyomás ellen irányulnak. A „Jin, Jiyan, Azadî”, azaz „nők, élet, szabadság” szlogen a demonstrálók központi szlogenjévé vált. A tiltakozások nemcsak az iráni kurd kisebbség elleni diszkrimináció elleni felkiáltás, hanem a szabadság és az emberi jogok szélesebb körű követelése is.

Ennek a mozgalomnak különösen tragikus szimbóluma Mahsa Amini esete, aki sok máshoz hasonlóan a brutális rezsim alatt szenvedett. Temetésén kurd nők levették fejkendőjüket, és jelszavakat skandáltak, amelyek az iráni területen zajló tiltakozások lendületét mutatják. Ezekben a viharos időkben a kurd nők különösen aktívak a frontvonalban, harcolnak jogaikért és az elnyomás ellen.

Kulturális identitás és ellenállás

A fesztivál teret adott az ellenállás szellemét megtestesítő kulturális tevékenységeknek is. Berfin Mamedova, Sosin és mások fellépései élénk hangulatot teremtettek. A Govend csoport és a hagyományos Dengbêj énekesek folklór előadásai hozzájárultak a kurd kultúra megőrzéséhez és népszerűsítéséhez. Láthatóvá vált a kultúra és az identitás kapcsolata, amely sokak számára az ellenállás egy formáját is jelenti.

A „Zarok Ma” gyermekprogram a kurd nyelvet és kultúrát is népszerűsítette interaktív tevékenységeken keresztül, hogy a fiatalabb generáció kapcsolatba kerüljön ezekkel a fontos témákkal. A szervezők pozitív következtetést vontak le, és hangsúlyozták, mennyire fontos a „Jin, Jiyan, Azadî” szellemiségének nemcsak megtapasztalása, hanem a mindennapi életben való átültetése is.

A Baluchi Felszabadítási Kezdeményezést képviselő Safia Mansur beszéde és a szíriai alavita nők üdvözlete rávilágított a határokon átnyúló szolidaritás előmozdításának szükségességére a szabadságharcokban. A fesztivál végén az ellenállásról, a női jogokról és a kulturális identitásról szóló zenei előadások érzelmi zárást adtak, és új elszántsággal térhettek vissza a hétköznapokba.

A 19. Zîlan Női Fesztivál nemcsak erős jelzést küldött a nők jogaiért, hanem hidat is épített a kultúra, az identitás és a diszkrimináció elleni fáradhatatlan küzdelem között.