Deportálás Afganisztánba: 81 bűnöző a kormány látókörében!

Deportálás Afganisztánba: 81 bűnöző a kormány látókörében!

2025. július 18-án Németország újabb lépést tett migrációs politikájában: a tálibok hatalomra kerülése óta másodszor hajtanak végre deportáló repülést Afganisztánba. A Qatar Airways gépe készenlétben állt a lipcsei repülőtéren, miközben több busz vitte oda az utasokat. Az első fogvatartottak nem sokkal reggel 7 óra előtt jutottak be – legalább egyikük bokakarkötővel. A repülésről azonban még nem érkezett hivatalos megerősítés, mivel a szövetségi belügyminisztérium nem tudott nyilatkozni. A kitoloncolási járatokat általában nem jelentik be előre, ami még rejtélyesebbé teszi a helyzetet. A Radiowestfalica szerint ez volt az első ilyen járat 2024 augusztusa óta, amikor 28 afgán férfit hoztak vissza Katar segítségével.

Alexander Dobrindt (CSU) szövetségi belügyminiszter kedden világos keretet húzott ezeknek a deportálásoknak. Hangsúlyozta, hogy a deportáltakat „az ország elhagyására kényszerítették”, és „büntetőjog hatálya alá tartoznak”. Ez nem véletlen: az olyan városokban történt erőszakos cselekmények után, mint Mannheim és Solingen, a közlekedési lámpás kormány úgy döntött, hogy ismét lehetővé teszi az afganisztáni deportálást. Az utolsónál Dobrindt kijelentette, hogy a súlyos bűnözőknek ne legyen joguk Németországban tartózkodni. A deportálási politika bírálói, például a Német Emberi Jogi Intézet és a PRO ASYL szervezetei azonban az emberi jogok megsértésére és az alkotmányos eljárások hiányára figyelmeztetnek Afganisztánban. Izgalommal követik a deportálásokról szóló vitát, különös tekintettel a 2021. augusztus 15-e óta bezárt német kabuli nagykövetségre. Továbbra sem világos, hogy a jelenlegi hazaszállításról közvetlenül a tálibokkal tárgyaltak-e, vagy közvetítőt vontak be, amint azt [Tagesschau] cikkében kifejti. Schiebeflug-dobrindt-afghanistan-100.html).

A deportálási politika összefüggései

Mi a jelenlegi helyzet Afganisztánban, ami indokolná az ilyen drasztikus intézkedéseket? A hazatérőket nagy bizonytalanság és veszély fenyegeti, és a politikai döntések ellenére mindig vannak olyan hangok, amelyek lázadnak ez ellen. A Köztársasági Jogász Szövetség is aggodalmának adott hangot. Az emberi jogok lehetséges megsértésével szembeni közömbösség kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy lehet-e ezeket politikailag megfelelő módon kezelni, és hogyan.

A deportálási menekülés időpontja a migrációs csúcstalálkozó napjára esett, amelyen Dobrindt öt szomszédos európai országból gyűjtötte össze kollégáit, hogy megvitassák a migrációs politika szigorítását. Dobrindt még azt is javasolta, hogy folytassanak közvetlen tárgyalásokat a tálibokkal, tovább szítva ezzel az amúgy is feszült vitát. Ez a lépés várhatóan további hullámokat fog okozni mind a politikai, mind a közbeszédben. A kitoloncolási politika indítékairól és hatásairól a [Süddeutsche] (https://www.sueddeutsche.de/politik/bundesregierung-liveblog-ab Schiebeflug-afghanistan-li.3281274) részletes jelentéseiben olvashat bővebben.

Összességében a helyzet továbbra is robbanásveszélyes, és az elkövetkező hónapok meghatározóak lehetnek abban, hogy Németország hogyan kezeli a visszatérés és az érintettek felelősségének kérdését.