Az FC St. Pauli visszavonja a himnuszt – kiderült a náci szövegírói botrány!
2025. július 2-án az FC St. Pauli ellentmondásos történetének kontextusában fog megvitatni himnuszának jövőjét.

Az FC St. Pauli visszavonja a himnuszt – kiderült a náci szövegírói botrány!
Az FC St. Pauliról és annak ikonikus stadionhimnuszáról, „The Heart of St. Pauli” kapcsolatos jelenlegi vita izgalmat és vitát vált ki a szurkolók körében. A klub úgy döntött, hogy leállítja a dal lejátszását a meccsek előtt. Ez a döntés a Josef Ollig dalszerzővel kapcsolatos új megállapításokon alapul, akinek náci múltját most részletesebben is megvizsgálták. A hírek szerint Ollig a második világháború alatt náci háborús propagandát folytatott, és cikkeiben elembertelenítette az ellenséges katonákat. Az ilyen leleplezések árnyékot vetnek egy dalra, amely az 1950-es évek óta központi szerepet játszott a stadionban, és több mint 20 éven át a "You'll Never Walk Alone" utódjaként tekintettek rá. Erről a kényes kérdésről a Der Spiegel részletesen beszámol a szerző és a mű szétválásáról szóló cikkében.
Július 2-án a himnuszról szóló tudományos dokumentumfilmet mutatnak be a Millerntor báltermében. Ez az esemény előzetes regisztrációval érhető el, és streamelve is lesz, hogy minél több szurkoló és érdeklődő tájékozódhasson. A klubmúzeum csapata hangsúlyozta, hogy kutatásaik eredményei nem határozhatják meg, mit énekelhetnek a rajongók. Inkább az a cél, hogy vitát kezdeményezzünk a múltról és annak kezeléséről. A dokumentációt júniusban teszik közzé, hogy a szurkolók az esemény előtt megkapják a szükséges áttekintést, amint arról a [Mopo] beszámolt (https://www.mopo.de/sport/fc-st-pauli/streit-um-st-paulis-stadion-hymne-so-gehen-es-mit-dem-herz-von-st-pauli-weiter/).
Kritikus elmélkedés a klub történetéről
Az a döntés, hogy többé nem játsszák a himnuszt, nemcsak aktuális kérdés, hanem alapvető kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a futballklubok hogyan viszonyulnak történelmükhöz. A vita érzelmes, és tükrözi a történelmi személyek értékelésével kapcsolatos nehézségeket. Míg egyes rajongók a himnusz megtartása mellett érvelnek, mások úgy látják, hogy következetesen meg kell világítani a szövegíró múltjának sötét fejezeteit.
Josef Ollig kapcsolata a náci propagandával még robbanékonyabbá teszi a szövegről és a hozzá kapcsolódó múltról szóló vitát. A szurkolóknak és a történészeknek szembe kell nézniük azzal a kihívással, hogyan őrizhető meg az emlékezet és az emlékezet egy modern, változatos stadionkontextusban. St. Pauli példája azt mutatja, hogy a futballklubok nem választhatják el magukat egyszerűen a történelmüktől. Az, hogy meg kell-e tartani egy dalt, vagy új identitást teremteni, továbbra is nyitott kérdés, amelyről remélhetőleg a dokumentumfilm közelgő bemutatója során még szó lesz, mint pl. A Spiegel megvitatásra kerül.
A változásra adott reakciók már világossá tették, hogy ez nem csupán anyagi kiigazítás, hanem kulturális változást jelent a futball területén. A Millerntor báltermében tartott bemutatón érdekes lesz látni, hogyan reagálnak a szurkolók és a klubvezetés az új információkra, és milyen utakon indulnak el a jövőben.