Bayaz zöld miniszter: Az akadémikusoknak csak 68 évesen kellene nyugdíjba menniük!

Bayaz zöld miniszter: Az akadémikusoknak csak 68 évesen kellene nyugdíjba menniük!

Németországban egyre hangosabb a nyugdíjszabályozás reformjára irányuló felhívás. E mozgalom kiemelkedő arca Danyal Bayaz, a Zöld Párt baden-württembergi pénzügyminisztere. Napirendjén van egy vitatott javaslat: az egyetemet végzettek csak 68 vagy 69 évesen mehetnek jól megérdemelt nyugdíjba. A Bild jelentése szerint a Bayaz célja, hogy figyelembe vegye a munka változó világából adódó kihívásokat.

A miniszter javaslatát társadalmi fejleményekkel indokolja, miszerint az akadémikusok később kezdik meg munkás életüket, és munkájuk fizikailag kevésbé megterhelő, mint a kézművesek és a gondozásban dolgozóké. Kifejtette: nem igazságos, hogy a fizikailag keményen dolgozó, gyakran 16 évesen edzeni kezdõ emberekkel szemben ugyanazokat a követelményeket támasztják akadémikusként. „A megerőltető munkát végzőknek nem kellene dolgozniuk a törvényes, csaknem 67 éves nyugdíjkorhatárig” – mondta Bayaz. Maga a miniszter kommunikációtudományokat tanult Hohenheimben, ami sok diák számára alakítja az élet valóságáról alkotott képét.

Akadémikusok nyomás alatt

Bayaz javaslatai jelentősen megváltoztathatják a nyugdíjrendszert. Konkrétan azt tervezi, hogy a bachelor végzettségűek 68 éves korukban, a mesterképzésben végzettek pedig csak 69 éves korukban jogosultak a törvényes nyugdíjra. Ez a cél a jólét és a társadalombiztosítási rendszerek fenntartását célzó megfontolások keretében Németországban. A [T-Online] jelentése szerint (https://www.t-online.de/nachrichten/deutschland/parteien/id_100780120/rente-gruenen-minister-danyal-bayaz-will-akademiker-laenger-arbeit-lassen.html) egyértelmű, hogy a munkavégzés és a várható élettartam között jobb kapcsolatot kell teremteni.

Az ilyen reformok relevanciája a Max Planck Demográfiai Kutatóintézet tanulmánya fényében is érdekes, amely kiemeli a munkával töltött idő jelentős növekedését Németországban. A tanulmány azt mutatja, hogy különösen a magasan képzett nyugatnémet férfiak élik meg a leghosszabb szakmai pályafutást, míg az alacsony keresetű és alacsonyan képzett munkavállalók gyakran hátrányos helyzetbe kerülnek. Ezt az egyenlőtlenséget a jövőbeli politikákkal csökkenteni kell annak érdekében, hogy mindenki számára tisztességes munkakörnyezetet teremtsünk. A tanulmány eredményeit nem szabad alábecsülni, mert a munkával töltött idő az elmúlt néhány évtizedben nőtt, és hamarosan stagnálhat. MPIDR határozza meg.

A nyugdíjak jövője a fókuszban

Összegezve elmondható, hogy Danyal Bayaz nagyon aktuális és releváns diskurzust kezdeményez nyugdíjról alkotott elképzeléseivel. Ez nem csupán sok fiatal személyes aggodalma, hanem a társadalom egésze számára is kihívás. A várható élettartam és a munkaórák közötti egyensúly egyre fontosabbá válik Németország jövőbeli jólétének biztosítása érdekében.

Továbbra is várni kell, hogyan folytatódik a reformról folytatott vita, és végül milyen konkrét intézkedéseket hajtanak végre. A tény az, hogy a jelenlegi nyugdíjpolitikát górcső alá veszik – és nem csak az akadémikusok, hanem az összes szakma és oktatási pálya tekintetében Németországban.