Árvízi katasztrófa: Miért nem sikerült a mentés a Lebenshilfehausban?

Árvízi katasztrófa: Miért nem sikerült a mentés a Lebenshilfehausban?

A 2021. júliusi pusztító Ahr-árvíz során tizenkét ember halt meg egy sinzigi életfenntartó házban. A felelősséggel és a válságkezeléssel kapcsolatos számos kérdés, különösen az akkori járási ügyintéző, Jürgen Pföhler szerepe a mai napig megválaszolatlan. 2021. július 14-ről 15-re virradó éjszaka katasztrofálisan megemelkedett a vízszint, ami váratlanul érte a létesítményt. [SWR] szerint. A földszinten további tizenkét lakó vízbe fulladt.

Az elhunytak között volt Stevie Welcome is, aki ma lenne 42 éves. Édesanyja, Simone Willkommen, aki azt remélte, hogy a felelősök időben evakuálják, most tele van kérdésekkel. Legalább nyolc óra telt el az első dorseli áldozatok és a sinzigi árvíz között, de mégsem történt evakuálás. Az olyan szakértők, mint a katasztrófavédelem szakértője, Gerd Gräff meg vannak győződve arról, hogy a mentés lehetséges lett volna. A gyors reagálást lehetővé tette volna egy evakuálási terv, amelyre egy fokozottan veszélyeztetett területen feltétlenül szükség lett volna.

Hiányzó figyelmeztetések és szervezési problémák

Úgy tűnik, a problémák mélyebbek. A rendezvény ideje alatt a kríziscsapat túlterheléséről és kommunikációs problémákról érkeztek jelentések. Ezt bizonyítja az RP jelentés is, amely „a munkavállalók „személyiségét és azt mutatja, érintett”. Míg a korábbi válságokban, például a koronavírus-járványban meghatározónak tartották, aznap este már nem a régi önmagának tűnt. Több mint 750 ember megsérült, és az árvíz hatása elérte a 134 halálos áldozatot.

Az ügyészség lezárta az eljárást Pföhler ellen, azzal vádolva, hogy a katasztrófa megosztott felelőssége. A túlélő rokonok, különösen Stevie Willkommen szülei nyomására azonban vizsgálják, hogy szóba jöhet-e az eljárás folytatása. A válságkezelési szakértő, Gräff bírált egy olyan jelentést is, amely tagadta a kitelepítés lehetőségét, és az események differenciált megítélésére szólított fel.

Válságkezelés: üres fogalom?

Az ilyen katasztrófák válságkezelése gyakran kihívásként jelenik meg minden érintett számára. Kulcsfontosságú, hogy az állami és a magánszereplők hatékonyan működjenek együtt. A [BBK](https://www.bbk.bund.de/DE/Themen/ Krisenmanagement/kritikenmanagement_node.html) (Szövetségi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Hivatal) nemcsak a hatóságoknak nyújt támogatást, hanem a krízisszervezetek folyamatos fejlesztésén is dolgozik. Tekintettel az Ahr-i árvíz tragédiáira és az abból levonható tanulságokra, itt az ideje, hogy alapvetően újragondoljuk Németország struktúráit és eljárásait.

Az Ahr-árvíz körüli jelenlegi események nemcsak a múlttal kapcsolatos kérdéseket vetnek fel, hanem a jövőre nézve is választ követelnek. Hogyan előzhetők meg a hasonló katasztrófák a jövőben? És mindenekelőtt: Miért nem védték meg időben a lakók életét? A tragikus eseményekre való odafigyelés továbbra is alapvető fontosságú annak érdekében, hogy az ilyen hibák ne ismétlődjenek meg.